Kína vált az informális vezetővé a Sanghaji Együttműködési Szervezetben, amellyel Oroszország saját befolyását szándékozott növelni Közép-Ázsiában; ezért azután Moszkva India mihamarabbi felvételéért áll ki, hogy így ellensúlyozza Peking befolyását – írta szerdán a Kommerszant című orosz üzleti lap. A Sanghaji Együttműködési Szervezet Oroszországot, Kínát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Tádzsikisztánt tömöríti, s szerdán jubileumi csúcsértekezletét tartja Asztanában: éppen tíz éve csatlakozott Üzbegisztán, s a szervezet akkor vette fel mai nevét. Megfigyelőként részt vesz a munkájában India, Pakisztán, Irán és Mongólia, és az asztanai csúcson vendégként jelen lesz Hamid Karzai afganisztáni államfő is.
A csúcson számos dokumentumot szándékoznak aláírni, és a Kommerszant szerint Dmitrij Medvegyev orosz államfő azért látogatott kedden Üzbegisztánba, mert Taskent hajlamos külön álláspontra helyezkedni bármely kérdésben. Emellett a lap szerint Moszkva a posztszovjet térségben, így Üzbegisztánban nagyon nem szeretne Egyiptomhoz, vagy Líbiához hasonlatos fejleményeket látni, ezért további támogatást ígért Taskentnek.
A Kommerszant megállapította: az elmúlt tíz évben világossá vált, hogy a Moszkva által saját közép-ázsiai befolyásának növelésére szánt szervezet informális vezetőjének helyét Kína foglalta el, és ez a 2008-as válság óta különösen érzékelhetővé vált. Peking bőkezűen hitelez a térség országainak, s ezzel több tagállam is él. A pekingi befolyás növekedésére példa a Hu Csin-tao kínai és Nurszultan Nazarbajev kazah államfő közötti keddi tárgyalás is, amelyen egyebek mellett az árucsere-forgalom növeléséről, a Kazahsztánból Kínába vezető kőolaj- és gázvezetékek teljesítményének növeléséről, és egy újabb 1,5 milliárdos kínai hitelről állapodtak meg.
A Kommerszant megállapította: ilyen körülmények között Moszkva, amely aligha számíthat befolyásának növelésére saját belső forrásai alapján, legalább valamelyest gyengíteni akarja a kínai befolyást, mégpedig harmadik erő bevonása útján. Asztanában a tervek szerint olyan dokumentumot is aláírnak, amely feloldja az eddig hallgatólagosan érvényben lévő bővítési moratóriumot.
A felvételt eddig két ország – Irán és India – kérte, továbbá jelezte csatlakozási szándékát Pakisztán. Egy tavalyi döntés értelmében nem kerülhet a tagok közé olyan ország, amelyet az ENSZ szankciókkal sújt, s ez kizárja Irán felvételét.
A Kommerszant diplomáciai forrásokat idézve azt írta: Moszkva India felvételét támogatja, mert ez jelentősen megkönnyítené a dolgát. Ehhez is szükséges Peking hozzájárulása, s ezt tekintettel a két ország közötti feszültségekre nem lesz könnyű megszerezni – írta a lap.
A Kommerszant külön kommentárban arról írt, hogy a szervezet egykor a Közép-Ázsiának kizárólag a nyersanyagforrás szerepét szánó amerikai Selyemút-stratégiára adott válaszként jött létre. A tagállamokat egyebek mellett a biztonság igénye köti össze, s a terrorizmus, a szeparatizmus és a kábítószer elleni tényleges harc mellett a gazdasági együttműködés akadozó, főleg mert a szervezet jelenlegi alapokmánya mellett valamiféle közös gazdasági térség kialakítása esetén Oroszország és Közép-Ázsia Kína nyersanyagbázisává és exportpiacává válik. A kínai gazdasági túlsúly kiegyensúlyozására az új tagok, elsősorban India felvétele kínálkozik. A szervezet még nem nőtt fel, menet közben méri fel szükségleteit, feladatait és lehetőségeit, de a szakértők egyetértenek abban, hogy olyasmi van kialakulóban, ami idővel meghatározó lesz a hatalmas ázsiai kontinens fejlődésében – írta a lap.
