A kínai jüan először előzte meg az amerikai dollárt az orosz tőzsdén, mint a legtöbbet forgalmat bonyolító valuta – jelentette hétfőn a Kommerszant című üzleti napilap.
A kiadványnak a moszkvai tőzsde (MOEX) adatain alapuló becslései szerint a jüan volt a legtöbb forgalmat bonyolító valuta februárban, kiszorítva az amerikai dollárt az első helyről.
A statisztikák szerint a hónap folyamán a kínai devizakereskedelem volumene meghaladta az 1,48 billió rubelt, ami egyharmaddal magasabb, mint januárban. A dollárral folytatott tranzakciók volumene februárban szintén nőtt, de csak 8%-kal, 1,42 billió rubelre (18,8 milliárd dollár). Ennek eredményeként a jüan a főbb devizákkal folytatott kereskedés teljes volumenének közel 40%-át tette ki, a dollár részesedése alig több mint 38% volt, míg az euróé 21,2%-ot tett ki. Összehasonlításképpen: egy évvel ezelőtt a dollár kereskedési volumene 87,6%-ot, az euróé 11,9%-ot, míg a jüané mindössze 0,32%-ot tett ki.
Ezek a változások egyre inkább azt tükrözik, hogy Oroszország a bővülő uniós és amerikai szankciók hátterében egyre inkább kivonul a „barátságtalan” devizákban történő tranzakciókból – írja a Kommerszant.
Eközben a kínai vámadatok szerint a Peking és Moszkva közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 29,3%-kal nőtt, és meghaladta a 190 milliárd dollárt.
A Sovcombank vezető elemzője, Mihail Vasziljev szerint Oroszország Kínával folytatott kereskedelmi forgalmának mintegy fele rubelben és jüanban történik.
„Néhány nagy orosz vállalat már teljesen átállt a jüanban való kereskedésre Kínával, néhányan még mindig fenntartják a kínai valuta dollárral való paritását. Arra számítunk, hogy a Kínával folytatott kereskedelemben használt nemzeti valuták aránya a következő hónapokban tovább fog növekedni” – mondta Vasziljev a Kommerszantnak.
Az üzleti napilap megjegyezte, hogy 2023 eleje óta a jüanban folytatott devizakereskedelem volumenének növekedését elősegítette a fiskális szabálymechanizmus, amelynek keretében az orosz központi bank januárban kezdte el a kínai valuta nyílt piacon történő értékesítését.
„A moszkvai tőzsdére és a Nemzeti Elszámolóközpontra vonatkozó nyugati szankciók folyamatos kockázatai, valamint az orosz jegybank által folytatott dollármentesítési politika szintén hozzájárulnak a barátságtalan országok valutája iránti kereslet csökkenéséhez” – magyarázta Vasziljev.
A jelentés rámutatott, hogy a MOEX „aznapi” elszámolású kereskedésében még mindig a dollár dominál, 0,74 billió rubel (9,8 milliárd dollár) mutatóval. Ezt követi az euró 0,5 billió rubel (6,6 milliárd dollár) kereskedési mutatóval, és a jüan 0,22 billió rubel (közel 3 milliárd dollár) mutatóval.
Elemzők kifejtették, hogy az „aznapi” szállítással történő kereskedési módot elsősorban a valuta eladására vagy vételére használják az export-import ügyletek részeként, míg a „holnapi” szállítással történő kereskedési módot gyakrabban használják, többek között devizaspekulációra.
Egor Zsilnyikov, a PSB vezető elemzője úgy véli, hogy idővel a jüan fokozatosan likvidebb valutává válik, tekintettel mind az orosz gazdaság folyamatos dollármentesítésére, mind a háztartási kereslet ázsiai valuták felé történő eltolódására.