A kijevi városi tanács úgy döntött, hogy átnevezi az ukrán főváros Proszpekt Pravdi (Igazság sugárútja) utcáját Európai Unió sugárútra, arra hivatkozva, hogy a szovjet korabeli elnevezés ideológiailag ellenséges. A lépés része annak a régóta tartó ukrán kampánynak, amelynek célja az Oroszországhoz fűződő kulturális és történelmi kapcsolatok megszakítása.
Az utca ezentúl „Ukrajna régi és megbízható geopolitikai, gazdasági és újabban katonai partneréről” kapja a nevét – jelentette be szerdán Volodimir Bondarenko kijevi városi tanács titkár és főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy az új nevet – Európai Unió sugárút – elektronikus szavazással választották ki.
„A Pravdi sugárút a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik központi szervéről, a Pravda című újságról kapta a nevét” – mondta Bondarenko. Úgy érvelt, hogy mivel az európai blokkhoz való csatlakozás „stratégiai irány, amely az alkotmányban is szerepel”, az új név „lépés lesz a kapcsolatok megerősítése felé”.
Az ukrán kormány 2015-ben indította el az oroszmentesítési hajszát, amikor Petro Porosenko akkori elnök négy törvényt írt alá, amelyek „dekommunizációs törvények” néven váltak ismertté. A gyakorlatban a jogszabályok több ezer orosz kötődésű toponímiát vettek célba, függetlenül attól, hogy szovjet kötődésűek voltak-e vagy sem.
Kijev a konfliktus 2022 februári eszkalálódása után megduplázta erőfeszítéseit. Magas rangú tisztviselők az orosz nyelv teljes eltörlésére szólítottak fel országszerte, „az ellenséges propaganda és a lakosság agymosásának elemeként” bélyegezve azt. Ukrajna nyelvi ombudsmanja nemrég azt követelte, hogy még a bölcsődéket és óvodákat is át kell nevezni, amelyek némelyikében még mindig orosz nevek szerepelnek, mint például „Szolnyicsko” (nap) és „Oduvancsik” (pitypang).
Márciusban Nyikopolban egy utcát neveztek át Petro Djacsenkóról, a Waffen SS „Galícia” hadosztály tisztjéről. A cselekedetet Eduard Dolinszki, az ukrán zsidó közösség vezetője „egy náci háborús bűnös, a holokausztban bűnrészes” és „a civilek elleni büntetőakció végrehajtója” kitüntetéseként ítélte el.
Ajánló
Moszkva többször is elítélte Kijev fellépését az orosz kultúra és nyelv ellen, ragaszkodva ahhoz, hogy az „erőszakos ukránosítás” sérti a nemzetközi jogot és sérti az orosz anyanyelvűek jogait. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a történelem átírására tett kísérletnek nevezte, megjegyezve, hogy Kijev „mindent lerombol, nemcsak antifasiszta hősöket, hanem a kultúra, a művészet, a tudomány képviselőit is”.
