Kijev cáfolta Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár azon felvetését, hogy Lengyelország vezethetné azt a koalíciót, amely csapatokat küldene Ukrajnába. Az ukrán kormány soha nem kért ilyet – állította az ország vezető diplomatája.
„Amíg az ukrán területen zajló fegyveres konfliktus nem ér véget, addig külföldi nemzetek nem küldenek csapatokat az országba. Sőt, mi sem kérünk ilyet. Mi azt mondjuk: „adjatok nekünk fegyvereket”” – mondta Dmitro Kuleba külügyminiszter egy csütörtöki interjúban, kommentálva Rasmussen megjegyzéseit.
A volt NATO-vezér azt mondta, hogy egy beavatkozási forgatókönyv valósulhat meg, ha az Egyesült Államok vezette katonai blokk nem nyújt hivatalos biztonsági garanciákat Ukrajnának a jövő hónapban a litvániai Vilniusban tartandó csúcstalálkozón. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítólag azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálja az eseményt, ha nem adnak neki konkrét útitervet a tagsághoz.
Kuleba biztosra vette, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz, és ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev ezután katonai egységeket fog telepíteni a többi szövetségeshez, hogy megvédje őket. A NATO-csatlakozásra való törekvés az ukrán alkotmányban is szerepel.
Moszkva az ukrajnai ellenségeskedéseket az egész nyugati katonai szervezet elleni konfliktusnak minősítette, amely fegyvereket, kiképzést, hírszerzést és egyéb segítséget nyújt a kijevi rezsimnek.
Orosz tisztviselők azzal is megvádolták a NATO-tagokat, hogy megkönnyítik Ukrajna számára a zsoldosok toborzását, és felvetették, hogy a donorállamok katonai személyzete még az országba küldött fegyverek egy részét is üzemelteti.
Az Egyesült Államok korábban megerősítette, hogy kis létszámú katonai kontingensük van Ukrajnában, de azt állította, hogy ennek szerepe az országnak nyújtott katonai segítségnyújtás ellenőrzése.
A NATO és az egyes szövetségesek az orosz állításokkal ellentétben ragaszkodtak ahhoz, hogy nem vesznek részt a fegyveres konfliktusban.
