Kijev úgy látja, hogy a Krím félsziget fontos katonai központ és legitim célpontja a Nyugat nagy hatótávolságú fegyvereinek – közölte szombaton Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának szóvivője.
A tisztviselő az 1+1 tévécsatornán élő adásban tett megjegyzéseket, miután megkérdezték tőle, hogy Ukrajna használhat-e amerikai gyártmányú М142 HIMARS és M270 MLRS rakéta-sorozatvető rendszereket a Krím elleni támadáshoz.
„Mára a Krím félsziget az Oroszországi Föderációból az államunk déli részére érkező összes felszerelés és fegyver mozgásának csomópontjává vált. Ez mindenekelőtt a katonai eszközök, lőszerek és anyagok csomópontja, amelyeket a Krímben összpontosítanak, majd az orosz megszálló erők ellátására küldenek” – jelentette ki Szkibicszkij.
Kijev arra is törekszik, hogy megtámadja az orosz Fekete-tengeri Flotta hadihajóit, amelyek a Krímben állomásoznak – folytatta Szkibickij.
A hadihajókat cirkálórakéták indítására használják, ezért „azon célpontok közé tartoznak, amelyeket le kell csapni, hogy biztosítsuk az állampolgárok, létesítményeink és általában Ukrajna biztonságát” – magyarázta.
A fenyegetés egy nappal azután hangzott el, hogy Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy Kijev megkapta az első M270-es rakéta-sorozatvető rendszereket. A tisztviselő nem részletezte, hogy a rendszereket már bevetették-e a harctéren, és azt sem, hogy pontosan honnan érkeztek. Korábban London ígéretet tett arra, hogy legalább három rendszert szállít a típusból.
Az М142 és az M270 gyakorlatilag ugyanannak a rendszernek két változata. A lánctalpas M270 nem rendelkezik a teherautó-alapú HIMARS mobilitásával, ugyanakkor kétszer annyi 277 mm-es indítócsövet hordoz.
Ajánló
A rendszereknek azonban nincs meg a szükséges hatótávolságuk ahhoz, hogy közvetlenül csapást mérjenek az oroszországi Krím félszigetre. A rendszerek azonban felszerelhetők a hadsereg taktikai rakétarendszerének (ATACMS) moduljaival a nehezebb rakéták indításához, amelyek akár 300 kilométeres hatótávolsággal is büszkélkedhetnek.
Miközben Kijev ilyen nagy hatótávolságú lőszereket szeretne beszerezni, Washington a jelek szerint vonakodik leszállítani őket, mert attól tart, hogy mélyen orosz területre csapódnának be, és jelentősen kiéleznék a folyamatban lévő konfliktust. A Krím azonban különleges esetnek tűnik, mivel sem Washington, sem Kijev nem ismeri el Oroszország szerves részeként. A Krím 2014 márciusában, az Egyesült Államok által támogatott kijevi Majdan puccsot követően szavazott Ukrajna elhagyásáról és egyesült újra az Oroszországi Föderációval.
Úgy tűnik, hogy Kijev a Krím egészét, és különösen a Kercsi hidat vette célba, amelyet azért építettek, hogy egyszerűsítse a kapcsolatot az orosz szárazfölddel. A híd lerombolása az elmúlt hónapokban többször is felmerült a legmagasabb ukrán tisztviselők részéről, annak ellenére, hogy Moszkva elfoglalta Ukrajna délkeleti részét, és szárazföldi összeköttetést hozott létre a Krím
