Két utcai tabló, rajta bankárok képeivel. Mindkettő milliárdos, mindkettő zsidó.

MINDKETTŐ BELEÁRTOTTA MAGÁT A POLITIKÁBA. Ám – a liberális felfogás szerint – a képüket nem lett volna szabad kitenni a tablóra. Mert hogy ez alkalmas antiszemita érzelmek keltésére.

Tehát, mondom, beleártották magukat a politikába. MIT IS MOND A TÖRVÉNY A KÖZSZEREPLŐK MAGÁNÉLETÉNEK VÉDELMÉRŐL? A törvény azt mondja ki a közszereplőkről, hogy AZ Ő MAGÁNÉLETÜK, értelemszerűen, NEM ANNYIRA SZENT, MINT A KÖZRENDŰ EMBEREKÉ. Akiknek tilos a fotóit – az ő kifejezett hozzájárulásuk nélkül – közzétenni. Akiknek tilos a személyi adatait – az ő kifejezett hozzájárulásuk nélkül – közzétenni.

A Kijevben regnáló, az egész „művelt világ” által támogatott tömeggyilkos, nyakig véres, háborús bűnös, hóhér banda – annak is a titkosszolgálata – közzétette eddig már legalább százezer állampolgár (ukránok és ukrajnaiak, kelet-ukrajnaiak, oroszok, de egyéb külföldieknek is) a személyi adatait „Mirotvorec” („Béketeremtő”) nevű spicliportálján. Ez csupán – külföldiek esetében – csupán jobb esetben jelenti az Ukrajnából való kitiltásuk felé tett első lépést. Mások esetében ez igazi feljelentés: háttéranyag ahhoz, ha az illető az SZBU-nak nevezett ukrán gestapó karmai közé kerülvén, megfelelő „fizikai megdolgozást” követően az ukrán bíróság elé kerül, amely súlyos ítéletet szab ki rá. Megint mások esetében ez „felhívás táncra”: Olesz Buzina ellenzéki költőt mindjárt másnap, hogy adatait a „Mirotvorec” közzétette, a nyílt utcán lelőtték (a gyilkosokat pedig szabadlábra helyezték).

Ezt a tömeggyilkos rezsimet – sokan mások mellett – az a milliárdos bankár is segítette a hatalomba emelni, aki ábrázatának közzététele nyomán oly jajveszékelés tört ki.

De, rendben. Az ő arcképét politikai ellenfelei – a magyar kormány – tetette ki.

Itt van azonban a másik mákvirág. OCSMÁNY, TENYÉRBE MÁSZÓ ÁBRÁZATÁT Ő MAGA TETTE KI, KÖZSZEMLÉRE. (Amikor még azt hihette, hogy mindörökre övé a világ.)

Ez az a szörnyeteg, aki esetében a külcsín tökéletesen egybevág a belső tartalommal (noha nem jó, ha embereket kinézetük – és például nemzeti-etnikai hovatartozásuk szerint ítélnek meg).

A zsidó Igor Kolomojszkijról sem tudni, hogy roppant vagyonát mikor kezdte összeszedni (hírek szerint még a szovjet időkben, afféle pitiáner gazdasági bűnözőként).

Miközben mi az egyik év május 15-től a következő év május 9-ig azt halljuk az élet különböző meneteitől, hogy a fasizmus szörnyűségének soha nem szabad megismétlődnie (én is ezt vallom, ezért is küzdök, többek között itt, a világhálón) – egyes zsidók, például Ukrajnában összeadták magukat a fasizmussal.

Összeadta magát a félzsidó Porosenkó bábelnök. Az a bizonyos, aki szerint „a Donbassz gyermekeinek mindörökre a pincében kell majd kuksolniuk, mert ez biztosítja a mi győzelmünket”. Aki a hadsereg főparancsnokaként kiadja a parancsot a békés lakótelepek, óvodák, iskolák, kórházak lövetésére – másfelől pedig politikai ellenfeleinek (többek között Putyin elnöknek is) az elrablására, meggyilkolására.

Félzsidó a „gázhercegnő” Julija Tyimosenkó, aki atombombával lövetné szét az oroszokat.

Echte zsidó Arszenyij Jacenyuk, korábbi miniszterelnök. Ez a nyápic, kákabélű, szigorú professzoros kinézetű kis senkiházi a 90-es években ott harcolt a csecsen terroristák között, ahol – szemtanúk sorának vallomásai szerint – személyesen vett részt fogságba esett orosz katonák megkínzásában, kivégzésében. (Melyik állam katonáinak is köszönhető, elsősorban, hogy kiszabadultak a koncentrációs táborok foglyai?) Majd, immár Ukrajna „miniszterelnökeként” „alacsonyabb rendű fajnak” minősítette a Donbassz lakóit.

HONNAN IS OLYAN ISMERŐS EZ A KIFEJEZÉS: „ALACSONYABB RENDŰ FAJ”, „UNTERMENSCH”, „НЕДОЧЕЛОВЕКИ»? Ja, megvan! A ZSIDÓK ELLEN MEGHOZOTT, HÍRHEDT, 1935-ÖS NÜRNBERGI TÖRVÉNYBŐL.

Az 1942. januári wannsee-i konferencia határozatából („Endlösung”, „végső megoldás” – az európai zsidóság teljes kiirtásának megkezdése. Ami 1942-ben meg is indult. Ugyanabban az évben, amikor Ukrajnában létrehozták a – többek között a zsidók vérében is, már addig is, alaposan megfürdött – un. „Ukrán Felkelő Hadsereget”. Mely nap – október 14 – a félzsidó elnök rendeletére, ma az ukrán fegyveres erők napja. Akinek rendeletére ma Ukrajna nemzeti hősei azok a fasiszták is, akik 1941 szeptemberében több tízezer zsidót mészároltak le a nemrég elfoglalt Kijev külterületén, Bábij Járban. )

De térjünk vissza a mi „Bényánkhoz” (így ismerik Dnyepropetrovszk – hajdan legalábbis – mindenható urát Igor Kolomojszkijt).

Bénya még jóval a puccs előtt alapítói között volt annak a Jobb Szektornak, amelyik mostanra Ukrajna legnagyobb fasiszta ernyőszervezetévé vált. Annak idején a „Majdan” rohamosztagosaiként híresültek el.

Ők voltak az élcsapat, ők rohamozták az első sorokban a „Berkut” nevű készenléti egység rendőreit, dobálták őket kövekkel, petárdákkal, Molotov-koktélokkal és egyéb éghető anyagokkal. Ők ráncigálták ki a rendőr sorfalból azokat, akiket megfoghattak. Egy részüket ott helyben vertek félig, vagy egészen holttá. Másokat a Majdan nevű főtérre hurcoltak, és ott, az őrjöngő tömeg szeme láttára, tették velük ugyanezt. Ők hurcolták a felkelők kínzókamráiba az elfogottakat. Ők verték véresre, kergették szét azon kijevieket, akik nemtetszésüknek próbáltak hangot adni. ÉS AZ Ő ZÁSZLAJUK LETT A HAJDANI „UKRÁN FELKELŐ HADSEREG” VÖRÖS-FEKETE LOBOGÓJA. Amelyik, afféle második nemzeti zászlóként, ott lobog ma mindenütt Ukrajnában, a kék-sárga hivatalossal együtt. (És, bizony, Szigetvári Viktor! Miközben maga Putyin ellen őrjöngött, ukrán vendégszereplői – A „BALOLDALI PÁRT” TÜNTETÉSÉN – OTT LOBOGTATTÁK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS UKRÁN NÁCI SEGÉDCSAPATOK LOBOGÓJÁT! Gratulálok!)

Bemutatom tehát Igor Kolomojszkijt – Bényát –, A FASISZTA JOBB SZEKTOR EGYIK ALAPÍTÓJÁT és (vagyonánál fogva) főszponzorát, SAJÁT DICSEKVÉSE SZERINT: ZSIDÓFASISZTÁT:

Ha tehát ránézek arra a förtelmes ábrázatára ott a tablón (amin egyébként – Schwarz Györggyel ellentétben – „rajta van az egész hitközség”), nem kell képzelegnem. Nem akkor fog bennem feltámadni az antiszemitizmus érzése. Ha visszafogva undoromat és felháborodásomat, rátekintek, már eleve tudom, kit fogok ott látni.

Azt a „zsidófasisztát” fogom látni, aki a saját pénzén – másoktól összeharácsolt milliárdjaiból – FASISZTA KÜLÖNÍTMÉNYES OSZTAGOKAT SZERELT FEL, hogy vérbe fojtsa Kelet- és Dél-Ukrajna tiltakozó mozgalmait. Akit a győztes náci junta rövidesen kinevezett Dnyepropetrovszk megye kormányzójának. Aki ezen a posztján rövid idő alatt véres kegyetlenséggel tiporta el a helyi tiltakozó mozgalmakat (lásd még: a „Majdan” győzelme: a demokrácia diadala), és teremtett példátlan rémuralmat a fennhatósága alá került területeken. (Bénya – mint a Holocaust túlélőjének utóda…)

Az ATO nevű katonai terrorhadjárat 2014. április közepén – második felében megindult. Hamarosan azonban félbeszakította a Húsvét, az ebből az alkalomból elrendelt fegyverszünet. Bénya azonban már előzőleg – nyilván a különítményeseknek szánt kedvcsinálóként – kitetette tehát ezt a tablót. Önmaga portréjával díszítve épületes felhívását. Még csak azzal sem törődve, hogy, meglátva az ocsmány pofázmányt, a vérlázító felirattal, bármely tisztességes, normális ember zsebében kinyílik a bicska. És, bizony, antiszemita érzelmei támadnak.

A tablón az alábbi felirat áll:

„Kedvező ajánlat. 10.000 DOLLÁR A MUSZKÁÉRT”. Ismertek lettek a feltételek is. Eszerint minden egyes, élve elfogott és Dnyepropetrovszkba szállított „muszkáért” tízezer dollár üti az elfogó vagy elfogók markát. A feltétel: a foglyot vagy foglyokat ugyan meg szabad kötözni, bilincselni – ÁM mindenképpen ÉLVE, ÉPSÉGBEN KELL DNYEPROPETROVSZKBA LESZÁLLÍTANI.

Eljött tehát a Húsvét. A munka nélkül maradt különítményesek azonban unatkoztak – és a pénz sem jött (volna) rosszul. Ezért valóságos hajtóvadászat kezdődött. A Húsvét három napja alatt 11 antifasisztát, népfelkelőt fogtak/raboltak el, és hurcoltak Dnyepropetrovszkba. Ahol azután a rendőrkapitányság pincéjében „megdolgozták” őket az arra illetékesek.

Bénya egyik osztaga is értesült a pénzkereseti lehetőségről. Tudták, hogy Szlavjanszk közelében, egy mezőnél, meglehetősen elhagyatott helyen, van egy ellenőrző poszt, ahol négy (akkor még fegyvertelen) népfelkelő őrködik. Könnyű zsákmánynak ígérkeztek… (Azt nem tudták, hogy a látszólag értelmetlen ellenőrző posztot egy, a réten jó mélyre ásott üregben tárolt, már lejárt szavatosságú szovjet fegyverek őrzésére létesítették). Egy bő rajnyi különítményes ezért helikopterre szállt, az illető rétre repült, majd lerohanta az ellenőrző posztot. Megfélemlítendő az ügyeleti szolgálatban lévőket, vadul tüzelni kezdtek. Az egyik népfelkelő elszaladt, egy másik megsebesült. Kettőt azonban sikerült foglyul ejteni. Ám miközben a réten várakozó helikopter felé vonszolták őket, az egyik fogolynak sikerült kitépnie magár őrei kezéből és elfutnia. A másikra azonban pokoli éjszaka várt Dnyepropetrovszkban – addig ütötték-verték, kínozták, míg be nem vallotta: ő, az egyszerű bányász vagy kohász, valójában az orosz titkosszolgálat jól kiképzett diverzánsa. Minek utána az elfogó különítmény megkapta a tízezer dollárját.

Miközben mindez zajlott, Bénya már újabb komiszságon törte a fejét: végleg le kell számolni az Ogyesszában amúgy már hanyatlásnak indult népmozgalommal. Kidolgozta tehát ennek a tervét, meg is előlegezte a költségeket. (A tervbe vett vérengzés gyakorlati kivitelezésére Andrej Parubij, a „Majdan” katonai és elhárító parancsnoka, majd a kérdéses időpontban a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének titkára lett kijelölve. A TÖMEGGYILKOS HÓHÉR PARUBIJ JELENLEG AZ UKRÁN PARLAMENT ELNÖKE.)

Miközben 2014. május 2-án a városban a tömeggyilkos pogrom zajlott, Kolomojszkij elmozdíttatta a megyének (egyébként a junta által kinevezett) kormányzóját, és a maga emberét ültette annak a helyére.

Az ok egyszerű: KOLOMOJSZKIJ, a milliárdos oligarcha SZEMET VETETT AZ OGYESSZAI KIKÖTŐRE.

* * *

Nos, hát melyiket szeressem? Mind a kettő közülük milliárdos bankár. Mindketten a népvagyon megdézsmálásán, mások megkárosításán, tönkretételén alapozták meg hatalmas vagyonukat.

TETTÉK EZT NEM AZÉRT, MERT ZSIDÓK. Ugyanezt tette volna bármely más bankár is a helyükben. AZ EMBER JELLEMÉT NEM A NEMZETI-ETNIKAI HOVATARTOZÁSA, HANEM NEVELTETÉSE, ÖNMAGÁNAK A NEVELÉSE HATÁROZZA MEG.

Nincs olyan nép a világon, amelyik csak jókból, vagy csak gazemberekből állna. VONATKOZIK EZ A ZSIDÓKRA IS. Ők sem se nem jobbak, se nem rosszabbak másoknál. Ha egyáltalán felhánytorgatom zsidó mivoltukat, az azért van, mert AZ ÉN ERKÖLCSI ÍTÉLETEM SZERINT, A HOLOCAUST, AUSCHWITZ UTÁN EGYETLEN ZSIDÓNAK SINCS JOGA FASISZTÁNAK LENNI! Vagy ha mégis, akkor vissza a babaruhát! Akkor nekem ne nyávogjanak 70-75-80 évvel ezelőtti dolgokért. MIKÖZBEN SZAVUK SINCS AZ AZÓTA TÖRTÉNTEKHEZ. TÖBBEK KÖZÖTT ZSIDÓK ÉGBEKIÁLTÓ BŰNTETTEIHEZ. A KÖZEL-KELETEN. PALESZTÍNÁBAN. UKRAJNÁBAN, A DONBASSZBAN.

Nekem az „Élet menetei” akkor lesznek (újra) hitelesek, ha a szónokok – a régi ügyek mellett – ott elítélik Porosenkó elnök, Jacenyuk volt miniszterelnök, vagy a vérben gázoló, tömeggyilkos Kolomojszkij oligarcha rémtetteit is. ÉS A ZSIDÓSÁG NEVÉBEN KIÁTKOZZÁK, KITAGADJÁK ŐKET A MAGUK SORAIBÓL! Ahogy tőlünk is azt várják (az elveket tekintve: joggal), hogy tagadjuk ki, szorítsuk ki, lehetetlenítsük el mindazokat, akik embertársaikra törnek.

Most, 2017-ben. És nem 1944–45-ben, ami, akárhogy is van, már 72 éve elmúlt. Akik az óta születtünk (és már nincs tettleges közünk a háborús borzalmakhoz), és akik lassan már szintén „elindulunk hazafelé”.

Ha ránézek e két bankár ábrázatára, nekem nem elsősorban az jut eszembe, hogy zsidók. Hanem hogy két tömeggyilkos, rabló óriáscápa.

Hogy zsidók lennének, arra leginkább csak az emlékeztet engem, hogy HIRSORSOSAIK, HATMILLIÓ ÁRTATLAN ÁLDOZAT EMLÉKÉBE BURKOLÓZVA, TAKARGATJÁK E KÉT SZÖRNYETEG ÉGBEKIÁLTÓ GAZTETTEIT. MAGUK IS CINKOSSÁGOT VÁLLALVA ILY MÓDON EZEKKEL A GAZTETTEKKEL! Márpedig ez, és nem az váltja ki a zsidósággal szembeni ellenszenvet, az antiszemitizmust, hogy elhallgatom a gaztett részeseinek hovatartozását. Az őszinteség, a kérdésben vallott és gyakorolt elvi álláspont, gyakorlat az, ami elejét veheti az antiszemitizmusnak.

Csikós Sándor