Az orosz-ukrán „kém-botrányban”, amely az elnökválasztás második fordulója előtt néhány nappal történt Ukrajnában, sok homályos kérdés van – jelentette ki újságírók előtt Konsztantyin Zatulin a FÁK Intézet igazgatója. Valentin Nalivajcsenko Ukrajna Biztonsági Szolgálatának vezetője beszámolt egy „orosz kémcsoport” leleplezéséről, amely az ország területén tevékenykedett. Szavai szerint a „csoport” öt tagját kiutasították az ország területéről, a feltételezett szervezőjét viszont őrizetben tartják. Oroszország Biztonsági Szolgálata sajtóközpontja megerősítette, hogy Ukrajnában letartoztatták egy munkatársát, ugyanakkor kiemelte, hogy az orosz fél lépése válaszjellegű volt, mert Oroszországban aktivizálódott ukrán különleges szolgálatok beszervezési tevékenysége orosz állampolgárok körében.
Az ukrajnai Régiók Pártja provokációnak minősíti a teljes egészében Viktor Juscsenko leköszönő elnök ellenőrzése alatt álló Ukrajnai Biztonsági Szolgálat (SzBU) különakcióját az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) munkatársaival szemben. Ezt hangoztatja az elnökválasztás második fordulója előtt a legesélyesebbnek tartott jelölt – Viktor Janukovics – környezete.
Előrebocsátjuk, hogy Valentyin Nalivajkin, az SzBU vezetője kedden az Ogyessza megye területén ténykedő „orosz kémcsoport” felfedéséről számolt be. Állítólag az FSzB öt munkatársát terhelő bízonyítékok birtokában őrizetbe vettek. Ezek állítólag zsarolást és fenyegetést alkalmazva jogellenes módon ukrán állami titkot próbáltak megtudni egy ukrajnai állampolgártól. Az FSzB sajtóközpontja tájékoztatása szerint az orosz fél fellépése a valóságban válasz volt, amit az ukrajnai titkosszolgálatoknak orosz állampolgárokkal szembeni fokozott beszervező aktivitása tett szükségessé. Konkrétan az incidensre azok után került sor, hogy az Ukrajnai Katonai Felderítő Hivatal munkatársát – Ruszlan Pilipenkót – kémkedés közben őrizetbe vették Dnyesztermellék területén, egy orosz katonai objektumon. Az ukrán állampolgár beismerő vallomást tett és kijelentette, hogy hajlandó információkat szolgáltatni más felderítő akciókról és az Oroszországgal szemben tevékenységet folytató ügynökhálózatról. Később az illető felajánlotta az FSzB munkatársának, hogy olyan információkat ad át neki, amelyek bizonyítják, hogy orosz katonai objektumokat közvetlen veszély fenyegeti. A találkozón aztán őrizetbe vettek öt orosz tisztet, és négyet közülük kiutasítottak Ukrajnából.
Moszkvában egyébként megütközést váltott ki az a tény, hogy az SzBU vezetősége sietett közhírré tenni ezt az incidenst, mivel általában az efféle eseteket titkosszolgálatok útján szabályozzák. Így, 2009 márciusában Moszkvában őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, akinek Oroszország területén folytatott kémkedéséről cáfolhatatlan bizonyíték vannak, és később az ukrán kémet deportálták anélkül, hogy ezt nyilvánosságra hozták volna. Vajon mivel magyarázható az SzBU mostani fellépése? A www.pravda.ru kijevi tudósítója, Vlagyimir Szinyelnyikov ezzel kapcsolatban hangoztatta:
„A kémbotrány figyelemre méltó módon nagyon szerencsésen egybeesik az ukrán elnökválasztással. Most éppen elég idő van arra, hogy hisztériát csapjanak, felborzolják a kedélyeket és Oroszország-ellenes hangulatot alakítsanak ki, azonban egyáltalán nem elegendő arra, hogy nyugodtan kivizsgálják a helyzetet.”
A leköszönő elnök, Viktor Juscsenko pedig tisztában van azzal, hogy az ő ideje már elmúlt, ezért minden rendelkezésére álló módon igyekszik borsot törni Oroszország orra alá – vélik Viktor Janukovics környezetében. Tulajdonképpen a botrány csupán egy láncszem Viktor Juscsenko provokatív akciói sorában, amelyeknek kiindulópontja a náci bűnözők kiszolgálói – Roman Suhevics és Stepan bandera – , valamint a hitleristák oldalán harcolt és több európai ország polgári lakosság megsemmisítéséről ismert Ukrán Felkelő Hadsereg teljes személyi állományának hősi státuszra emelése. Szeretnénk hinni, hogy az új ukrán elnök megválasztása után az efféle provokációk a múltban maradnak.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
