Néhány NATO-tagállam katonái már az országon belül képeznek ki ukrán katonákat – mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök. Ez nem fog közvetlen konfrontációhoz vezetni Oroszországgal, mert a személyzet „saját felelősségére” teszi ezt – hangsúlyozta a Financial Timesnak adott hétfői interjújában.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő erre reagálva arra szólította fel az észt vezetőt, hogy tájékoztassa a közvéleményt ezeknek a misszióknak a kevésbé pikáns aspektusairól.
„Néhány ország már visszakapta a kiképzőiket. De erről hallgatnak. Remélem, a bátor Kaja elmondja a részleteket” – írta Zaharova a Telegramon.
Kallas az egyik legnyíltabb támogatója Kijev Oroszország elleni háborús erőfeszítéseinek, és kritikusan nyilatkozott azokról a nyugati politikusokról, akik haboznak az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások növelésével kapcsolatban.
Állítása szerint a NATO kiképzőinek Ukrajnába telepítése nem eredményezne közvetlen konfrontációt Oroszországgal, arra alapozta, hogy ezekre a katonai személyekre nem vonatkozik a szövetség 5. cikkelyének kölcsönös védelmi záradéka.
„Nem tudom elképzelni, hogy ha ott valakinek baja esik, akkor azok, akik az embereiket küldték, azt fogják mondani: ‘Ez az 5. cikkely. Bombázzuk … Oroszországot’. Ez nem így működik. Ez nem automatikus” – magyarázta a Financial Timesnak adott interjúban.
Ajánló
„Ha elküldi az embereit, hogy segítsen az ukránoknak … tudja, hogy az ország háborúban áll, és egy kockázati zónába megy. Tehát vállalod a kockázatot” – tette hozzá.
A NATO a tagállamok, köztük az Egyesült Királyság, Németország és Lengyelország saját területén képez ki néhány ukrán katonát, megtanítva őket a nyugatiak által adományozott fegyverek használatára. Ugyanezt ukrán földön elvégezni logisztikai szempontból gyorsabb és egyszerűbb lenne a stratégia hívei szerint.
Nyugati tisztviselők korábban elismerték, hogy a konfliktus 2022-es kirobbanása óta néhány katona jelen van Ukrajnában, de nyilvánosan nem erősítették meg, hogy a helyi erőket képeznék ki.
Ajánló
Kallas emellett Emmanual Macron francia elnök mellé állt, aki fenntartja, hogy nem zárható ki a NATO-csapatok hivatalos Ukrajnába telepítése, hogy megakadályozzák az orosz győzelmet a konfliktusban. Azt állította, hogy ezzel a politikával Moszkva csak találgatni tud a szövetség szándékairól.
Tavaly az ukrán kormány nyugati fegyverekkel és kiképzéssel próbálta áttörni az orosz védelmi vonalakat, de nem sikerült jelentős eredményt elérnie. Az úgynevezett „ellentámadás” során elért eredményei azóta nagyrészt megfordultak – jelentette a nyugati média.
Most Kijev további több százezer katonát kíván mozgósítani egy új törvény alapján, amely lehetővé teszi a sorozás elkerülésének erőteljes visszaszorítását, és a potenciális újoncok körét kiterjeszti néhány elítéltre és olyan személyre, akiket korábban egészségügyi állapotuk miatt nem tartottak teljesen szolgálatra alkalmasnak.
Május elején az orosz védelmi minisztérium becslése szerint az ukrán katonai veszteségek csak ebben az évben meghaladták a 111 ezret.
