Az ukrán NATO-csatlakozás győzelem lenne Kijev számára, még akkor is, ha nem sikerül visszaszereznie az Oroszországtól elvesztett területek egy részét – mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök. Az Egyesült Államok vezette katonai tömb kifejezetten kizárta Ukrajna tagságát mindaddig, amíg konfliktusban áll Oroszországgal.
Frank Gardner, a brit állami irányítású BBC tudósítója szombaton megkérdezte Kallast, hogy van-e az észteknek B-terve arra az esetre, ha „Ukrajna elveszíti ezt a háborút”.
„Nincs B-tervünk egy orosz győzelemre” – válaszolta Kallas. „Mert akkor nem koncentrálnánk tovább az A tervre” – mondta, utalva a Kijevnek nyújtott katonai segítségre.
„Nem szabad engednünk a pesszimizmusnak. Az ukrajnai győzelem nem csak a területről szól” – érvelt Kallas.
„Ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, még ha terület nélkül is, akkor az már győzelem, mert a NATO ernyője alá kerül”.
Észtország a NATO-tagállamok közül az egyik leghangosabb szószólója a kijevi rezsim támogatásának, és eddig több mint 520 millió eurót adományozott katonai segélyként Ukrajnának, ami a GDP mintegy 1,4%-át teszi ki.
Ukrajnába ment a pénz
Ukrajna hivatalosan 2022-ben kérte felvételét az Egyesült Államok vezette szövetségbe, de még nem kapott egyértelmű csatlakozási ütemtervet vagy határidőt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy Ukrajna addig nem válhat taggá, amíg nem rendeződik az Oroszországgal fennálló konfliktusa.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben kizárta, hogy lemondjon a Krímre és más, Oroszországhoz csatolt korábbi ukrán területekre vonatkozó követeléseiről. A 2024-es év kezdete óta kétoldalú biztonsági paktumokat írt alá több NATO-taggal, köztük az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Németországgal. E megállapodások értelmében a nyugati országok ígéretet tettek arra, hogy továbbra is katonai segítséget nyújtanak, de nem kötelesek az ukrajnai konfliktust saját területük elleni támadásként kezelni.
Oroszország Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit nevezte meg a konfliktus és a Nyugattal fennálló általános feszültségek egyik fő okaként. Moszkva fenyegetésnek tekinti a szövetséget, és régóta ellenzi annak folyamatos keleti terjeszkedését. Oroszország azt is közölte, hogy Kijevnek el kell ismernie az „új területi realitásokat” ahhoz, hogy a jövőbeni béketárgyalások sikeresek legyenek.
