Horvát elnök: az oroszellenes szankciók nem működnek, azokat csak az EU érzi

Utolsó módosítás 2022-06-01 09:51 09:51

Az orosz rubel erősödik, miközben az uniós polgároknak magasabb árakkal kell megküzdeniük az egyszerűen nem működő szankciók miatt – panaszolta kedden Zoran Milanovic horvát elnök. „Sértőnek” nevezte a részleges olaj- és gázembargóra adott uniós magyarázatot, és azt mondta, hogy Horvátországnak – a szomszédos Magyarországgal ellentétben – kevés a befolyása az EU-ban.

„A szankciók nem működnek. Oroszország nem érzi őket, a rubel nem omlott össze. Az uniós polgárok fizetik meg az árát, [Vlagyimir] Putyin [orosz elnök] elégedetten mosolyoghat, az olaj és a gáz pedig máshová kerül, mert hatalmas a kereslet” – mondta Milanovic Zágrábban, kommentálva az EU legújabb kiegészítéseit az oroszellenes embargóhoz.

Hozzátette, hogy az uniós szankciók jelenlegi formájukban „még Szerbiával szemben sem lennének hatékonyak”, és az egyetlen dolog, ami valószínűleg bekövetkezik, az a magasabb ár az uniós országok polgárai számára.

Az EU vezetői kedden megállapodtak egy új szankciócsomagról, amely megtiltja a hajón – nem csővezetéken szállított – orosz kőolaj behozatalát, és elálltak az orosz földgáz betiltásától.

„A kulcsszereplő Magyarország” – mondta Milanovic, rámutatva, hogy Budapest volt a felelős a vezetékes olajszállítások kivételéért. Hozzátette, hogy az orosz földgáz kitiltása ellen felhozott uniós indokok „a józan ész megsértése”.

Közben Mario Draghi olasz miniszterelnök azt állította, hogy a nyugati szankciók „a nyártól kezdve” fogják „maximálisan éreztetni hatásukat” az orosz gazdaságra.

Az uniós vezetők keddi brüsszeli találkozója után Draghi azt mondta, hogy az olajembargó „hosszú évekre, ha nem örökre” hatással lesz a nemzetközi kereskedelemre.

Brüsszelt nem érdekli, mit gondol Horvátország, mert Horvátország nem fáradozik azzal, hogy kérdéseket tegyen fel – panaszolta Milanovic, azzal érvelve, hogy Zágráb még a saját érdekeit sem képes felismerni – és ha mégis, akkor sem fáradozik azzal, hogy azokért kiálljon.

Áprilisban a horvát elnök azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok és az EU nem garantálja a szomszédos Bosznia-Hercegovinában élő horvátok jogait, Zágráb blokkolni fogja Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelmét. A parlamenti többséggel rendelkező nacionalista HDZ párt azonban kizárta az ilyen lépést. Ehelyett Törökország volt az, amely a kurd fegyveresek állítólagos támogatására hivatkozva feltartóztatta a két északi ország NATO-csatlakozását.