Oroszország nem jelent közvetlen katonai fenyegetést Finnországra – jelentette ki Elina Valtonen, az északi ország külügyminisztere. A diplomata ugyanakkor kitartott amellett, hogy Helsinki döntése a 2022-es NATO-csatlakozásról indokolt volt, és azzal vádolta Moszkvát, hogy hibrid hadviselési taktikákat alkalmaz, hogy „megnehezítse az életünket”.
Az évtizedekig semleges Finnország néhány hónappal azután jelentette be csatlakozási tervét az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte az Ukrajna elleni hadműveletét. Miután eleget tett Törökország előfeltételeinek, Ankara feloldotta kezdeti vétóját, és Finnország 2023 áprilisában vált tagországgá. Oroszország elhibázottnak minősítette szomszédja lépését, arra hivatkozva, hogy a két ország korábban jó kapcsolatokat ápolt.
Az SRF műsorszolgáltatónak adott szerdai interjújában Valtonen kijelentette, hogy Helsinki nem hiszi, hogy „Oroszországból közvetlen katonai fenyegetést jelent Finnországra”. Ennek ellenére az északi országnak fel kell készülnie bármilyen forgatókönyvre – hangsúlyozta a diplomata, hozzátéve, hogy az ország „szövetségeseinkkel együtt dolgozik egy hiteles elrettentésen”.
A miniszter szerint Finnország hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a nemzetvédelemre, a 20. századi szovjet-finn háborúkra hivatkozva. A NATO-tagság Finnország számára jelentett előnyeivel kapcsolatban Valtonen így válaszolt: „soha többé nem fogunk ott állni egyedül”.
A diplomata ezután azzal vádolta az orosz kormányt, hogy harmadik országokból érkező illegális migránsokat enged át Finnországba. Azt is állította, hogy országa évek óta orosz kibertámadásoknak van kitéve.
Finnország és az Egyesült Államok a múlt hónapban védelmi együttműködési megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi Washington számára, hogy csapatokat állomásoztasson, valamint fegyvereket és lőszert tároljon az északi országban. A megállapodás értelmében Washington 15 zónához és létesítményhez kapott „akadálytalan hozzáférést és használatot”.
Vlagyimir Putyin elnök az Oroszország északi határa mentén zajló legújabb fejleményeket kommentálva bejelentette, hogy az ország „most létrehozza a Leningrádi Katonai Körzetet, és bizonyos katonai egységeket oda koncentrál”.
„Nem volt semmi baj. Most majd lesznek” – figyelmeztetett.
Helsinki döntését a NATO-csatlakozásról „ostobaságnak” nevezte, és ragaszkodott ahhoz, hogy a két országnak nincsenek területi vitái.
Az új haderő az Oroszország északnyugati részén fekvő Leningrádi területen fog állomásozni, ahol Szentpétervár – a szovjet időkben Leningrád néven ismert – város található.