A német gazdaság a háború utáni leghosszabb recesszió felé tart, és a Handelsblatt kutatóintézet (HRI) szerint 2025-ben már a harmadik egymást követő évben várható a zsugorodás.
Az intézet 2025-re 0,1%-os visszaesést jósol, a 2023-as 0,3%-os és a 2024-es 0,2%-os zsugorodást követően.
Ez a gazdasági visszaesés meghaladja a 2000-es évek elejének kétéves visszaesését, és az energiaválság, a tartós infláció és a Covid-19 világjárvány összetett hatásait tükrözi.
„A német gazdaság a háború utáni történelem legnagyobb válságának közepén van” – mondta Bert Rurup, a HRI vezető közgazdásza.
A demográfiai kihívások, mint például a népesség elöregedése, tovább fokozzák a feszültséget. A HRI becslése szerint Németország növekedési potenciálja mindössze évi 0,5%-ra csökkent.
„A gazdaság egy erős öregedési hullám kezdetén áll” – jegyezte meg Rurup. A szövetségi statisztikai hivatal január 15-én várható hivatalos adatai valószínűleg megerősítik a 2024-es zsugorodást.
Míg a HRI 2026-ra szerény fellendülést prognosztizál, a növekedés várhatóan mindössze 0,9%-ot ér el, ami messze elmarad a válság előtti szinttől. A német központi bank is módosította 2025-ös növekedési kilátásait, decemberben 1,1%-ról 0,2%-ra korrigálva azt.
Németországban a megfizethető orosz gázról az Egyesült Államokból származó drágább cseppfolyósított földgázra (LNG) való átállás felhajtotta az energiaköltségeket, ami súlyosan érinti a gyártókat és a kisvállalkozásokat. A növekvő költségek leállásokhoz és csődökhöz vezettek az iparágakban, beleértve az olyan nagy szereplőket is, mint a Volkswagen.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása előtt Németország energiaszükségletének több mint felét az orosz gáz biztosította. A Moszkva elleni uniós szankciókat követően a gázszállítások drasztikusan csökkentek vagy teljesen leálltak. 2022 szeptemberében robbanások következtében megsemmisültek az Északi Áramlat gázvezetékek, amelyek az orosz gázt Németországba szállították. 2025. január 1-jén Oroszország kénytelen volt hivatalosan felfüggeszteni az Ukrajnán keresztül az EU-ba irányuló gáztranzitot.
Németország exportágazata, különösen a nagy értékű feldolgozóipar, továbbra is a gazdaság kevés erősségei közé tartozik. Ugyanakkor a globális bizonytalanságok és a magas energiaárak miatt kihívásokkal is szembe kell néznie.
A megfizethető orosz energia elvesztése és a növekvő költségek megnehezítették a fellendülést. Angela Merkel volt kancellár nemrégiben bírálta az orosz gázról való lemondásról szóló döntést. A France 2 TV-nek adott decemberi interjújában a korábbi megállapodást „win-win helyzetnek” nevezte, mondván, hogy az olcsó energiát biztosított Németországnak, míg most az árak „felrobbantak”.
A gazdasági válság a németek számára sürgető kérdéssé vált. Az ARD közszolgálati televízió decemberi közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a választók számára a gazdaság jelenti a legnagyobb gondot. A február 23-ra kitűzött előrehozott parlamenti választások azt követően kerülnek megrendezésre, hogy Olaf Scholz kancellár balközép koalíciója novemberben megbukott.
