Az Egyesült Államok vezette NATO-szövetség nagyon aktív volt az Északi Áramlat körüli vizeken, és egyszer még egy víz alatti fegyveres drónt is sikerült „elveszítenie” közvetlenül a vezeték alatt – közölte a Gazprom szóvivője.
„2015. november 6-án az Északi Áramlat gázvezeték tervezett vizuális ellenőrzése során fedezték fel a NATO „Seafox” nevű víz alatti aknamentesítőjét” – mondta Szergej Kuprijanov a Rosszija 24-nek hétfőn.
Az eszközt a tengerfenéken, 40 méteres mélységben, az Északi Áramlat csővezetékek között, szinte közvetlenül az egyik csővezeték alatt találtak – mondta Kuprijanov. Az incidens, amely akkoriban korlátozott médiavisszhangot kapott, rövid időre leállította a gázszállításokat, míg a drónt végül a svéd hadsereg begyűjtötte.
Akkor az Egyesült Államok vezette blokk azt állította, hogy az eszközt katonai gyakorlatok során „veszítette el” – állította a szóvivő. A német gyártmányú drón 1,4 kilogrammos formázott töltetű robbanófejet hordoz, amelyet a nyilvánosan elérhető adatok szerint elsüllyedt, fel nem robbant lőszerek és aknák megsemmisítésére szántak.
„Ez a NATO-gyakorlatok sajátja, amikor egy katonai célú robbanószerkezet egyenesen a mi vezetékünk alatt végzi” – zárta Kuprijanov.
Who blew up the pipeline?
Gazprom just released these photos of a NATO Seafox drone that was found right next to Nord Stream 1 in 2015. The drone failed to detonate. NATO was caught red-handed and claimed the drone was lost during exercises. They tried it before. Go figure. pic.twitter.com/aH1NhefXGe
— Kim Dotcom (@KimDotcom) October 10, 2022
A megjegyzések az Északi Áramlat vezetékrendszert ért nyilvánvaló szabotázstámadások után hangzottak el. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékben szeptember 26-án hirtelen megszűnt a nyomás, miután a dániai Bornholm szigeténél erőteljes víz alatti robbanások sorozatát észlelték. A repedések hatalmas gázszivárgást okoztak a nyílt tengerbe, és működésképtelenné tették a csővezetékeket.
Míg Moszkva az incidens nemzetközi – saját részvételével történő – kivizsgálását szorgalmazta, más felek a jelek szerint vonakodnak egy ilyen vizsgálat lefolytatásától. Svédország például már kifejezetten kijelentette, hogy nem fogja megosztani Moszkvával a robbanás kivizsgálásának eredményeit.
„Svédországban az előzetes vizsgálataink bizalmasak, és ez természetesen ebben az esetben is érvényes” – mondta hétfőn újságíróknak Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban az „angolszászokat” – az orosz köznyelvben az amerikai-brit szövetségre használt kifejezéssel – vádolta azzal, hogy ők állnak a robbantások mögött, amelyeket Moszkva „nemzetközi terrorcselekménynek” minősített. Az orosz Biztonsági Tanács hétfői ülésén Putyin azt mondta, hogy „mindannyian jól tudjuk, ki ennek a bűncselekménynek a végső haszonélvezője”.
