Nagy svájci bankok vezetői közölték, hogy gazdag kínai ügyfeleik az Oroszország elleni szankciók miatt sokkal jobban aggódnak amiatt, hogy az alpesi országban tartsák-e a pénzüket – írta a Financial Times.
Az egyik bank igazgatótanácsának meg nem nevezett tagja szerint Svájc döntése a semlegesség feladásáról sokakat sokkolt. Statisztikákat idézve megjegyezte, hogy több száz olyan ügyfél, aki korábban számlát akart nyitni az országban, most vonakodik ezt megtenni.
Megjegyzik, hogy a lap hat svájci bank vezetőjével beszélt a magánügyfelekkel zajló együttműködésről, amelyek az ország tíz legnagyobb pénzintézete között vannak, és mindannyian ugyanazt a történetet mesélték. Sokan közülük azt mondták, hogy tartanak attól a hatástól, amely fékezheti a nyereséges üzletfejlesztést.
Elemzők arra is rámutatnak, hogy az ázsiai ügyfelek jelentősen hozzájárulnak a svájci bankszektor nyereségéhez, amely az ország GDP-jének 10%-át adja.
Egy svájci bankvezető ugyanakkor azt mondta, hogy országa túl gyorsan fordult orosz ügyfelei ellen.
„Egy bizonyos ponton meg kell húzni a határt aközött, hogy (Svájc) mibe avatkozik bele és mibe nem” – mondták a kiadványnak.
Svájc 2022. február 24. óta szinte az összes Oroszország elleni európai szankcióhoz csatlakozott. Bern a szankciók részeként 8,1 milliárd dollár értékű orosz vagyont zárolt. A Credit Suisse (CS) pénzintézet a Svájcban nyilvántartott orosz vagyon több mint egyharmadát – 17,6 milliárd frankot (több mint 19 milliárd dollárt) – zárolta vagy befagyasztotta.