Az európai NATO-tagállamok tervet dolgoznak ki arra, hogy a következő öt-tíz évben fokozatosan leváltsák az Egyesült Államokat mint fő védelmi garanciavállalójukat – jelentette csütörtökön a Financial Times forrásokra hivatkozva.
Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az északi országok tárgyalásokat folytatnak egy olyan lehetséges javaslatról, amely a szövetség pénzügyi terheit visszahelyezné Európába – mondta négy meg nem nevezett tisztviselő a Financial Timesnak.
A jelentés szerint a terv támogatóinak célja, hogy a NATO idén júniusban Hágában tartandó éves NATO-csúcstalálkozója előtt bemutassák azt az Egyesült Államoknak.
Az európai NATO-tagok attól tartanak, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével megszegheti védelmi kötelezettségvállalásait, vagy akár teljesen kiléphet a szövetségből. Bár a tárgyalások a hírek szerint úgy vannak megfogalmazva, hogy egy irányított, hosszú távú átmenetet kínálnak, európai tisztviselők a lapnak bevallották, hogy az öt-tíz éves ütemterv rendkívül ambiciózusnak tűnik.
„A kiadások növelése az egyetlen lehetőségünk: a tehermegosztás és az amerikai függőségtől való eltérés” – mondta az egyik tisztviselő a lapnak. „Elkezdjük ezeket a tárgyalásokat, de ez egy olyan nagy feladat, hogy sokan túlterheltek a lépték miatt”.
A lap szerint a terv tartalmazhatná a védelmi kiadások növelését és a katonai képességek fokozását, ami meggyőzhetné Trumpot, hogy beleegyezzen a felelősség fokozatos átadásába, a hirtelen kilépés helyett.
Egyes európai országok állítólag egyáltalán nem szívesen támogatnák a tárgyalásokat, attól tartva, hogy azok egy gyors amerikai kilépést ösztönözhetnek. Mások kételkednek abban, hogy Washington beleegyezne a felelősségek strukturált átadásába, tekintettel a Trump-kormányzat „kiszámíthatatlan természetére”.
Trump azt követelte, hogy a NATO-tagok a GDP 5%-ára emeljék a védelmi kiadásokat – ami több mint kétszerese a szövetség 2%-os céljának. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy az ország „nem tűr tovább kiegyensúlyozatlan kapcsolatot” szövetségeseivel, hangsúlyozva, hogy Washington „prioritásként kezeli Európa felhatalmazását arra, hogy saját felelősséget vállaljon saját biztonságáért”.
E hónap elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sürgette az EU-t, hogy hozzon létre egy „védelmi uniót”. Az EU támogatta a ReArm Europe néven ismert tervet is, amely akár 800 milliárd euró adósságot és adókedvezményeket is mozgósítana a blokk hadiipari komplexuma számára.
Moszkva élesen bírálta az EU katonai kiadások növelésére irányuló terveit, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig „mély aggodalomra okot adónak” nevezte a haderőnövelést. Ragaszkodott ahhoz, hogy az intézkedések „elsősorban Oroszország ellen irányulnak”, és azzal fenyegetnek, hogy aláássák az Ukrajnával kapcsolatos békeerőfeszítéseket.
