Franciaország és Nagy-Britannia továbbra is szorgalmazni fogja egy katonai kontingens Ukrajnába telepítését – közölte Emmanuel Macron francia elnök. Párizs és London azon tervét, hogy az Oroszországgal kötendő békeszerződés esetén csapatokat küldjenek Ukrajnába, már több EU-tagország is elutasította.
Miközben a Reuters több forrásra hivatkozva a nyugat-európai gondolkodásban bekövetkezett elmozdulásról számolt be, Kijev biztonsági garanciaként csapatok, köztük harcra kész harci alakulatok telepítését szorgalmazza.
Macron egy csütörtöki párizsi csúcstalálkozó után felszólalva bejelentette, hogy az úgynevezett „hajlandók koalíciója” arra fog törekedni, hogy az Oroszországgal kötendő békemegállapodás után „megnyugtató erőket” telepítsen Ukrajnába. A francia vezető elismerte, hogy a javaslat nem nyert teljes támogatást, azonban egy francia-brit küldöttség mindenképpen Kijevbe látogat, hogy megvitassák a tervet.
„Nincs meg az egyhangúság, de ehhez nincs is szükségünk egyhangúságra” – jelentette ki Macron.
Az úgynevezett „hajlandók koalíciója” – amelyet eredetileg az Egyesült Államok talált ki az Irak 2003-as invázióját támogató országok megjelölésére – most olyan országokat foglal magában, amelyek ígéretet tettek arra, hogy továbbra is támogatják Kijevet katonailag, és amelyek korábban már tárgyaltak egy békefenntartó erő Ukrajnába küldéséről.
Egy ilyen erő felállításához az uniós tagállamok közötti konszenzusra lenne szükség, és nemzetközi – például az ENSZ által adott – megbízás alapján működne. A „megnyugtató erők” keretében az országok közvetlen katonai segítséget nyújtanának Ukrajnának.
Olaszország, Németország és Magyarország a jelentések szerint az angol-francia békefenntartási terv ellen emelt szót, a lehetséges eszkalációval és a pénzügyi következményekkel kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva. Moszkva többször elutasította, hogy a NATO-államok békefenntartó szerepet vállaljanak Ukrajnában.
Ajánló
Az orosz külügyminisztérium azzal vádolta Franciaországot és Nagy-Britanniát, hogy „ukrajnai katonai beavatkozás” terveit szövögetik, ami közvetlen katonai összecsapáshoz vezethet Oroszország és a NATO között.
Moszkva azzal is vádolta Franciaországot és az Egyesült Királyságot, hogy szándékosan fokozzák a feszültséget, hogy aláássák az Egyesült Államok és Oroszország konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseit.
Az Egyesült Államok nemrég korlátozott tűzszünetet közvetített Ukrajna és Oroszország között, moratóriumot rendelve el az energetikai infrastruktúrát ért támadásokra. Moszkva azzal vádolta Kijevet, hogy többször megsértette a tűzszüneti feltételeket, és oroszországi energetikai célpontokat támadott.
Az EU a folyamatban lévő békefolyamat ellenére fegyverkezési menetrendet szorgalmaz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben egy 800 milliárd eurós tervet mutatott be a katonai kiadások hitelek útján történő növelésére. A dél-európai államok, például Olaszország és Spanyolország azonban a hírek szerint ellenálltak a javaslatnak, mivel attól tartanak, hogy az tovább mélyítheti az amúgy is súlyos adósságterheiket.
