Az Egyesült Államok fenntartja a 6 milliárd dollárnyi lefoglalt iráni vagyonra vonatkozó korlátozásokat, amelyeket a fogolycsere-egyezmény részeként fognak felszabadítani, amelynek keretében Teherán várhatóan szabadon enged öt fogva tartott amerikait.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője pénteken kommentálta a megállapodást, és újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok szigorúan figyelemmel kíséri majd, hová kerülnek a források. Hangsúlyozta azonban, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, és hogy „az alku még nincs kész”.
„Lényegében a pénzeszközökkel csak olyan élelmiszerekre, gyógyszerekre, orvosi felszerelésekre lehet hozzáférni, amelyeknek nem lenne kettős katonai felhasználása” – tette hozzá Kirby: „az amerikai pénzügyminisztérium közreműködésével szigorú átvilágítási folyamatot és szabványokat alkalmaznak majd”.
A megállapodásról először a hét elején számolt be több médiaorgánum, amelyek megjegyezték, hogy a több milliárdnyi iráni pénzeszköz befagyasztásának feloldása mellett Washington szabadon enged öt, jelenleg amerikai börtönökben raboskodó iráni állampolgárt is. Joe Biden elnök állítólag elvben jóváhagyta az alkut.
A Fehér Ház megerősítette, hogy az Iránban fogva tartott öt amerikai jelenleg házi őrizetben van, négyet pedig nemrég engedtek ki a teheráni Evin börtönből. A fogvatartottak közül hármat Siamak Namazi, Morad Tahbaz és Emad Shargi néven azonosítottak, míg a többiek névtelenséget kértek.
A befagyasztott iráni vagyont egy dél-koreai, korlátozott számlaszámon tárolják. A megállapodás értelmében állítólag Katarba utalnák őket, ahol Irán visszaszerezhetné a pénzeszközöket. Kirby szerint „semmi akadálya” nem lenne ennek a tranzakciónak, amennyiben a megállapodás véglegesítésre kerülne.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a fogolycsere nem jelent szankciókönnyítést Irán számára, és ragaszkodott ahhoz, hogy csak a „saját pénzeszközeit” kapná vissza, és hogy a vagyontárgyak „humanitárius célokra” korlátozódnának.
Teherán többször követelte az Egyesült Államok és más világhatalmak között létrejött 2015-ös atomalkuból kilépő Donald Trump elnök alatt felfokozott amerikai gazdasági szankciók megszüntetését. Miközben a nukleáris paktum újrakötéséről a szankciók enyhítéséért cserébe folytatott tárgyalások nagyrészt elakadtak, Kirby szerint az Egyesült Államok „üdvözölné” Irán bármely lépését, amellyel csökkentené nukleáris programját.
A kialakulóban lévő fogolyalku a Perzsa-öbölben növekvő feszültségek közepette jön létre, ahol Washington az elmúlt hetekben egy sor katonai bevetést rendelt el, köztük F-35-ös vadászgépeket, egy irányított rakétás rombolót és más hadihajókat. A hét elején 3000 amerikai tengerészgyalogost állomásoztattak a térségben, hogy „elrettentsék” az iráni erőket – közölte az amerikai haditengerészet, amely Teheránt „kereskedelmi hajók zaklatásával és lefoglalásával” vádolta.