Helsinki felül fogja vizsgálni, hogy az orosz konzulátus jelenléte a demilitarizált Aland-szigeteken összeegyeztethető-e a nemzetközi szerződésekkel – közölte Sauli Niinisto finn elnök. A balti-tengeri szigetcsoport a 19. század közepe óta különleges státusszal rendelkezik.
„Fontos szemmel tartani, hogy a konzulátus megtartja-e a szerepét” – mondta Niinisto egy vasárnapi helsinki fórumon. Az elnök hozzátette, hogy „tisztáznunk kell, hogy a nemzetközi egyezményekben milyen jogállása van ennek a konzulátusnak”.
Moszkva 1940-ben, a Szovjetunió Finnországgal vívott három hónapos háborúját követően hozott létre konzulátust Mariehamnen, az Aland régió fővárosában.
Az Aland-szigeteket az 1856-os párizsi szerződés értelmében demilitarizálták, amely a krími háborút zárta le, amikor Finnország még az Orosz Birodalom része volt. A szigetcsoport demilitarizálását később megerősítette az 1947-es párizsi békeszerződés, amelyet Finnország és a szövetségesek kötöttek a második világháborút követően.
Tavaly Finnország felhagyott a hosszú ideje tartó semlegesség politikájával, és kérte a NATO-csatlakozást, a 2022 februárjában indított ukrajnai orosz katonai műveletből eredő fenyegetésekre hivatkozva.
Finnország hivatalosan áprilisban lett az Egyesült Államok vezette szövetség 31. tagja. A Kreml akkor azt mondta, hogy a NATO folyamatos bővítése „a biztonságába történő beavatkozás”, és „ellenintézkedéseket” ígért. Oroszország a múltban többször is kijelentette, hogy fenyegetésnek tartja a NATO bővítését.
