Az EU nagykövetei előző nap jóváhagyták volna az Oroszország elleni új szankciócsomagot, de Magyarország álláspontja miatt ezt nem tudták megtenni – írja a Financial Times.
„Magyarország volt az egyetlen, aki ellene szavazott az uniós nagykövetek tegnapi ülésén, különben jóváhagyták volna az Oroszország, Kína és más országok közel 200 személyét és vállalatát célzó szankciócsomagot” – írja a lap.
Egy meg nem nevezett tisztviselő szerint Magyarország a kínai cégek miatt nem értett egyet.
Egy másik tisztviselő szerint a magyar nagykövet „egy kicsit több időt kért a javaslatok tartalmának elemzésére”.
A tisztviselők szerint a szankciókról szóló megbeszélések folytatódnak, és valószínűleg az uniós miniszterek is áttekintik azokat a jövő heti ülésükön.
A Politico című lap megjegyezte, hogy ez a helyzet kétségessé teszi az EU azon törekvését, hogy február 24-ig új szankciócsomagot vezessen be Oroszországgal szemben. Ennek ellenére több, névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó diplomata arra számít, hogy a késedelem nem jelentheti a szimbolikus határidő elmulasztását.
Januárban egy magas rangú európai forrás azt mondta, hogy egy 13. oroszellenes szankciócsomagról tárgyalnak. Elmondása szerint az új szankciókat február 24-ig tervezik elfogadni, ezt a célt állítólag Josep Borrell uniós diplomáciai vezető tűzte ki.
Magyarország az ukrajnai konfliktus kezdete óta ellenzi az orosz energiaszállítások elleni szankciókat és a Kijevnek nyújtott katonai támogatás. Az ország parlamentje 2022 márciusában rendeletet hozott, amely megtiltotta, hogy az ország területéről fegyvereket szállítsanak a kijevi rezsimnek. Szijjártó Péter ezt azzal magyarázta, hogy Budapest a magyarok által lakott Kárpátalját igyekszik biztosítani, és a területén keresztül szállított fegyverszállítmányok legitim katonai célpontot jelentenének. Az ország vezetése többször kijelentette, hogy a béketárgyalások mielőbbi megkezdését támogatja.
