A republikánus elnökjelölt és volt amerikai elnök Donald Trump azt tervezi, hogy nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy tárgyaljon a békéről Oroszországgal, ha megnyeri a választást a hivatalban lévő Joe Biden ellen – jelentette csütörtökön a Bloomberg. Amennyiben Trump elnök lesz, a beszámolók szerint számos védelmi kötelezettségvállalást is visszavonhat egyes NATO-szövetségesekkel szemben.
Az ügyet ismerő személyek elmondták, hogy Trump tanácsadói már röviddel az esetleges beiktatás után arról beszélnek, hogyan lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Vlagyimir Putyint.
Az egyik tanácsadó a Bloomberg szerint azt javasolta, hogy Washington a masszív katonai támogatás csökkentésével kényszeríthetné Kijevet a Moszkvával való együttműködésre, hozzátéve, hogy Oroszországot ehelyett a támogatás növelésével való fenyegetéssel lehetne megingatni.
A Bloomberg forrásai azt is hangsúlyozták, hogy Trump tanácsadói nem tárgyaltak az ügyről orosz tisztviselőkkel, mivel törvénytelen lenne, ha amerikai magánszervezetek a kormányzat nevében tárgyalnának külföldi kormányokkal.
Orosz tisztviselők többször is kijelentették, hogy nyitottak a tárgyalásokra Ukrajnával, de megjegyezték, hogy bármilyen párbeszédre csak azután kerülne sor, hogy Zelenszkij visszavonja a tilalmat a jelenlegi moszkvai vezetéssel való tárgyalásokra. Az ukrán vezető tavaly ősszel vezette be a tilalmat, miután Kijev négy korábbi régiója elsöprő többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott.
Trump feltételezett külpolitikájának egy másik aspektusa a jelek szerint egy „kétszintű NATO-szövetség” koncepciója, amelyben a közös védelmi záradék csak azokra a nemzetekre vonatkozna, amelyek elérnek egy bizonyos védelmi kiadási küszöböt – jelentette a Bloomberg, hozzátéve, hogy még nem született végleges döntés a kérdésben.
A hírügynökség mégis megjegyezte, hogy egy ilyen megközelítés „felboríthatja az Egyesült Államok több évtizedes politikáját”, miközben a védelmi szövetség „széttöredezését” kockáztatja.
Elnöki hivatali ideje alatt Trump többször sürgette a NATO-országokat, hogy növeljék a katonai kiadásokat a GDP 2%-ára, és ezt a küszöböt sokan nehezen érték el. Júliusban mindössze 11 NATO-tagország érte el vagy haladta meg ezt a szintet.
A Bloomberg cikke azt követően jelent meg, hogy Trump a múlt héten azt állította, hogy hivatali ideje alatt azzal fenyegetőzött, hogy nem fogja megvédeni azokat a „késedelmes” NATO-tagokat, amelyek nem fizetik a védelmi kiadásokból rájuk eső részt, ha Oroszország megtámadja őket. Megjegyzései elítélést váltottak ki mind a Fehér Ház, mind Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részéről. Moszkva többször is kijelentette, hogy nem tervezi és nem is érdeke megtámadni az Egyesült Államok által irányított katonai szövetséget.