Hszi Csin-ping kínai elnök visszautasította a meghívást, hogy látogasson el Brüsszelbe egy csúcstalálkozóra, amely idén ünnepli országa és az EU kapcsolatainak 50. évfordulóját – jelentette vasárnap a Financial Times.
A kínai elnök lépése a Peking és Brüsszel közötti növekvő feszültségek idején történt. Az elmúlt egy évben Kína és az EU összeütközésbe kerültek amiatt, hogy Brüsszel szerint Peking dömpingelt formában forgalmaz bizonyos kulcsfontosságú árucikkeket és ipari túltermelést folytat. A feszültséget tovább fokozta az EU által a kínai árukra kivetett megtorló vámok hulláma.
Peking arról tájékoztatta az uniós tisztviselőket, hogy Li Csiang miniszterelnök fog Hszi helyett az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével találkozni – írja a lap két, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
A miniszterelnök általában akkor vesz részt a csúcstalálkozón, amikor az Brüsszelben zajlik, míg az elnök Pekingben ad otthont neki. Ezúttal azonban az EU azt akarta, hogy Hszi is részt vegyen a találkozó jelentőségére való tekintettel, amely a diplomáciai kapcsolatok fél évszázados fennállását jelzi – mondták a források a lapnak.
„Folyamatban vannak az informális megbeszélések, mind az idei EU-Kína csúcstalálkozó időpontjának meghatározásáról, mind a képviselet szintjéről” – mondta a lapnak egy uniós tisztviselő, míg a kínai minisztériumot idézve azt mondták, hogy nem tudnak semmilyen információval szolgálni az ügyben.
Az EU és Kína közötti feszültségek az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódását követően fokozódtak, amikor az EU azzal vádolta Pekinget, hogy támogatja Moszkvát.
Kína az ukrajnai konfliktusban a semlegesség politikáját követte, és határozottan visszautasította az Oroszország elleni szankciókat követelő nyugati felhívásokat, ehelyett inkább a szomszédjával folytatott kereskedelem fellendítése mellett döntött. Ez az unió és NATO-szövetségesei részéről olyan vádakhoz vezetett, hogy Peking azzal táplálja Oroszország katonai erőfeszítéseit, hogy kettős felhasználású, a fegyvergyártásban felhasználható alkatrészekkel látja el.
A szakadék tavaly tovább mélyült, miután az EU akár 35,3%-os vámot vetett ki a kínai elektromos járművekre, azt állítva, hogy a kínai gyártók tisztességtelen állami támogatásban részesülnek. A döntés heves tiltakozást váltott ki Pekingből, amely megtorlásul 30,6 és 39% közötti vámokat vetett ki az unióból származó brandyimportra. A lépés különösen keményen érintette a nagy francia konyakgyártókat, mivel nagyban függnek a kínai piacon történő eladásoktól.
Kína panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez is, azzal érvelve, hogy az EU „protekcionista” intézkedései „a kereskedelmi jogorvoslattal való visszaélést” jelentenek, és sértik a WTO szabályait.
