A balti országok úgy vélik, hogy az ukrajnai konfliktusban a tűzszünet növelné a biztonsági fenyegetettséget, amellyel szembenéznek – jelentette a Financial Times az országok védelmi minisztereire hivatkozva.
Az elmúlt hetekben Moszkva és Kijev 30 napos szünetet rendelt el az energetikai infrastruktúra elleni csapások tekintetében, miközben a konfliktus diplomáciai megoldására irányuló erőfeszítések részeként a fekete-tengeri gabonamegállapodás felélesztése irányába is történtek lépések.
A lap vasárnapi cikkében azt írta, hogy „a teljes tűzszünetet még mindig távolinak tartják”, de Észtország, Lettország és Litvánia tisztviselői – akik a Moszkva és Kijev közötti 2022 februári eszkaláció óta Ukrajna leghangosabb támogatói közé tartoznak az EU-ban és a NATO-ban – már aggódnak, hogy ez valamikor megvalósulhat.
„Mindannyian megértjük, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, Oroszország nagyon gyorsan újra fogja osztani erőit. Ez azt is jelenti, hogy a fenyegetettségi szint is nagyon gyorsan jelentősen emelkedni fog” – mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter az outletnek.
Pevkur azt állította, hogy Moszkva 300 ezer katonát csoportosíthat át az ukrajnai érintkezési vonalról Oroszország nyugati határaira, amint életbe lép a tűzszünet.
Közben az észt védelmi miniszter elutasította Nagy-Britannia és Franciaország azon tervét, hogy a harcok leállása után nyugat-európai katonákból álló, úgynevezett „megnyugtató erőket” küldjenek Ukrajnába.
Ajánló
„Nem veszélyeztethetjük a NATO keleti szárnyának biztonságát. Nem eshetünk abba a csapdába, hogy erőinket valahogyan rögzítik Ukrajnában. Akkor a határainkon lesznek kockázataink” – magyarázta.
A cikk idézte Dovile Sakaliene litván védelmi minisztert is, aki a hét elején azt mondta, hogy „Oroszország a tűzszünet utáni időt arra fogja felhasználni, hogy felgyorsítsa katonai képességeit. Már most is hatalmas, harctérre kiképzett hadseregük van, amely még nagyobb lesz”.
„Ne legyenek illúzióink. Ne hazudjunk magunknak, hogy Oroszországnak Ukrajna után vége lesz” – mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva bármilyen agresszív terveket sző a NATO-val szemben, mint „ostobaságot”, amelynek célja az európai lakosság megijesztése és a katonai kiadások növelésének igazolása.
Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff, aki a hónap elején találkozott Putyinnal a Kremlben, a múlt héten Tucker Carlson amerikai újságírónak azt mondta, hogy Oroszország „100%-ban nem” érdekelt a NATO-országok lerohanásában. Azt sugallni, hogy Moszkva ilyen terveket táplál, Witkoff szerint „abszurd”.
