A kanadai levéltárnak azt tanácsolták, hogy ne hozza nyilvánosságra az országban tartózkodó náci háborús bűnösök nevét, mert attól tartanak, hogy ez is igazolja az Ukrajna elleni „orosz propagandát”.
A Kanadai Könyvtár és Levéltár (Library and Archives Canada, LAC) több kérést kapott a mintegy 900 nevet tartalmazó lista titkosításának feloldására, amelyet egy 1986-os háborús bűnösökkel foglalkozó bizottság állított össze.
Miután konzultált „több érdekelt féllel”, úgy döntött, hogy eláll a közzétételétől.
A konzultációkról szóló LAC-jelentés szerint az érdekeltek közül sokan aggódtak amiatt, hogy „az ukrán nevek nácikhoz való társítása” milyen következményekkel járna, mondván, hogy ez igazolná Oroszország állításait az ukrajnai katonai műveletéről – írja a Globe and Mail. Az újság egyike azoknak a szervezeteknek, amelyek kérelmet nyújtottak be a nevek kiadására.
Oroszország felhasználhatná a listát, hogy „továbbvigye ezeket az állításokat, vagy dezinformációs kampányokat folytasson Kanadában”, ami befolyásolhatja az Ukrajna iránti közvélemény támogatását – közölték a levéltárral.
„Néhány érdekelt fél attól tartott, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala újabb jogi lépéseket (büntetőeljárás, állampolgárság visszavonása vagy más módon) eredményezne a jelentésben megnevezett személyek ellen” – áll a LAC feljegyzésében, amelyet az Ottawa Citizen szerdán tett közzé.
Úgy tűnik, hogy az Ukrán-Kanadai Kongresszus egyike volt az egyébként meg nem nevezett érdekelt feleknek. A csoport vezérigazgatója a Globe and Mailnek azt mondta, hogy a listának „bizalmasnak kell maradnia”, de mindenkit, akiről kiderül, hogy háborús bűnöket követett el, felelősségre kellene vonni.
A Simon Wiesenthal Központ Holokauszt Tanulmányok Baráti Köre közölte, hogy kizárták a konzultációkból.
„Úgy tűnik, hogy a kormány a háborús bűnösök kívánságait a kanadaiak azon jogai fölé helyezi, hogy megtudják az igazságot azokról a szörnyű bűnökről, amelyeket azok követtek el, akik oly sok éven át csendben köztünk éltek” – mondta a központ vezető igazgatója, Jaime Kirzner-Roberts.
A nevek nyilvánosságra hozatala „etikus dolog lenne” – mondta Per Anders Rudling, a svédországi Lund Egyetem történésze, aki a Kanadában élő ukrán SS-veteránokat kutatta.
A második világháború után Kanadába bevándorolt náci háborús bűnösök között voltak a 14. Waffen-SS „Galizien” nevű, ukrán nemzetiségűekből álló gránátos hadosztályának tagjai. Egyikük Jaroszlav Hunka volt, akit tavaly Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása során a kanadai parlamentben kétszer is állva tapsoltak meg. A parlament elnökének le kellett mondania az incidens miatt, Justin Trudeau miniszterelnök pedig bocsánatot kért az eset miatt.
A listát a kanadai háborús bűnösökkel foglalkozó 1986-os vizsgálóbizottság jelentésének 2. része tartalmazza, amelynek elnöke Jules Deschenes, a Québeci Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája volt.
A LAC-nek még ebben a hónapban kellett volna közzétennie a dokumentumot, de a folyamatot felfüggesztette, amíg „az információhoz való hozzáférésről szóló törvény és az adatvédelmi törvény értelmében teljes körűen át nem vizsgálják” – írta a Globe and Mail.
Oroszország régóta bírálja Ukrajnát, amiért engedélyezi az SS Galizien veteránjainak tiszteletére rendezett nyilvános felvonulásokat és egyéb szertartásokat. Moszkva tiltakozott az ellen is, hogy Kijev hivatalosan is tiszteleg a nacionalista szervezeteknek, amelyek a második világháború korai szakaszában együttműködtek a náci Németországgal. Az ukrajnai hadműveletet gyakran emlegetik nácimentesítésként is.
