Az EU-ban élő ukránok egyre nagyobb része tervezi, hogy a konfliktus lezárása után hazáján kívül telepedik le – derül ki az ifo Intézet pénteken közzétett felméréséből.
A felmérést a nagy német agytröszt 2022 júniusában indította a Verian kutatóintézet közreműködésével, és két éven át folytatta. A felmérésben résztvevőket többször megkérdezték jelenlegi tartózkodási helyükről és visszatérési terveikről. Kiderült, hogy a menekültek csaknem 25 százaléka hosszú távon Ukrajnán kívül kíván tartózkodni, míg további 25 százalék bizonytalan.
A kutatásból kiderült, hogy röviddel a hazájukból való menekülés után az ukránoknak csupán 10%-a mondta azt, hogy hosszú időre az országán kívül kíván letelepedni. Ez az arány azonban az idő múlásával tovább nőtt, és 2023 végére 100 naponként átlagosan 1,6 százalékponttal nőtt, míg a tényleges visszatérési arány 2,7 százalékpont volt.
Közvetlenül a külföldre menekülést követően közel 60 százalékuk vissza akart térni Ukrajnába, amint ott ismét biztonságban érezné magát. Idővel ez az arány meredeken csökkent, 100 naponként átlagosan 4,7 százalékponttal – írja az ifo.
„Az ukrán menekültek mintegy 35%-a szeretne visszatérni Ukrajnába, amint ott ismét biztonságosnak érzi magát” – mondta Panu Poutvaara, az ifo Migrációkutató Központ igazgatója, hozzátéve, hogy mindössze 4% tervezi, hogy hamarosan visszatér, függetlenül az ottani biztonsági helyzettől. A menekültek csaknem 11%-a már visszatért.
„Eredményeink azt mutatják, hogy bár a menekült ukránok közül sokan még mindig vissza akarnak térni hazájukba, a háború lefolyása a döntő többség számára meghatározó tényező. Minél tovább tart a konfliktus, annál többen vannak azok, akik Ukrajnán kívül képzelik el a jövőjüket” – állapította meg Yvonne Giesing, az ifo migrációkutatója.
A tanulmány a széles körben elterjedt ukrajnai korrupciót és az igazságszolgáltatásba vetett alacsony bizalmat is az okok között említette, amiért az ukránok nem akarnak hazatérni.
Az Eurostat adatai szerint jelenleg több mint négymillió ukrán él ideiglenes védelem alatt az EU-ban. Az intézkedést az Európai Tanács 2022 márciusában egyhangúlag hívta életre az ukrajnai konfliktus nyomán.
A hivatalos adatok szerint Németország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság fogadja a legtöbb ukrán menekültet az EU-ban.
Ajánló
Lengyelország, amely a konfliktus során Ukrajna egyik fő támogatójává vált, a közelmúltban csökkentette az ott élő közel 1 millió ukrán menekültnek járó segélyek kifizetését. Az adófizetők felháborodtak azon, hogy az ukrán menekültek „a legjobb autókat vezetik, ötcsillagos szállodákban töltik a hétvégéket” – mondta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter.
A Közvélemény-kutató Központ új felmérése szerint a konfliktus kezdete óta a legalacsonyabb szintre csökkent azoknak a lengyeleknek a száma, akik támogatják az ukránok befogadását.
Németországban a bajorországi Bad Griesbach város polgármestere elutasította az új ukrán menekültek befogadását, arra hivatkozva, hogy a területet aránytalanul nagy mértékben sújtja a migránsok bevándorlása.
Közben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió erőforrásainak „korlátaira” hivatkozva sürgős döntésekre szólította fel az EU-tagállamokat a több millió ukrán menekült ügyében.
