Donald Trump megválasztott amerikai elnök kinyilvánított szándéka, hogy nemzetbiztonsági okokból „megszerezné” Dániától Grönlandot, úgy tűnik, nem kapja meg az amerikai közvélemény támogatását – derül ki a USA Today új felméréséből.
Az északi-sarkvidéki sziget autonóm dán terület. Trump már a Fehér Házban töltött első hivatali ideje alatt felvetette a megvásárlás gondolatát, és a múlt hónapban ismét felelevenítette az elképzelést.
A kezdeményezést „széleskörű megdöbbenés fogadta” – állította szerdán a USA Today a Suffolk Egyetemtől megrendelt közvélemény-kutatásra hivatkozva.
Az 1000 válaszadó bevonásával készült, január 7-11. között végzett felmérés szerint mindössze 11 százalékuk mondta azt, hogy a leendő Trump-kormányzatnak mindent meg kellene tennie a sziget megszerzéséért. Eközben 29% jó ötletnek, de irreálisnak tartotta, 53% pedig egyáltalán nem támogatta Grönland megszerzését.
Míg a megkérdezett demokraták 86%-a ellenezte Trump Grönland-tervét, addig a republikánus válaszadóknak csak 23%-a támogatta azt; további 21% szerint nem jó, míg 48% szerint jó, de irreális.
A hét elején a Patriot Polling kutatócég felmérése szerint a grönlandiak alig több mint 57%-a támogatta, hogy a sziget az Egyesült Államok része legyen, míg 37,4% ellenezte.
Grönland lakossága körülbelül 57 000 fő, akiknek többsége az Északi-sarkvidéken őshonos inuitok. Dánia uralma az 1800-as évek eleje óta nemzetközileg elismert, de a sziget 2009 óta élvez önrendelkezést.
A 2,2 millió négyzetkilométeres Grönland arany-, ezüst-, réz- és uránlelőhelyekben gazdag, és feltehetően hatalmas olajkészletekkel rendelkezik a felségvizeiben. Felületének mintegy 80%-át azonban jég borítja.
Trump azzal érvelt, hogy Grönland amerikai ellenőrzése „nemzetbiztonsági” kérdés lenne. A republikánusok a kongresszusban már kidolgozták a „Make Greenland Great Again Act” (Tegyük Grönlandot újra naggyá) című törvényt, amely lehetővé tenné Trump számára, hogy tárgyalásokat folytasson Dániával a sziget „megvásárlásáról”.