A védelmi kiadások többszöri emelése ellenére a lengyelek többsége úgy véli, hogy a hadsereg nem képes megvédeni az országot – derül ki a Rzeczpospolita című lapban kedden közzétett felmérésből.
Az SW Research által végzett felmérés a válaszadókat kérdezte: „Véleménye szerint a lengyel hadsereg felkészült-e arra, hogy megvédje Lengyelországot egy másik ország agressziójával szemben?”.
A válaszadók alig 30 százaléka értett egyet azzal, hogy felkészült, 54,7 százalék szerint viszont nem; 17,4 százalék azt mondta, hogy nem biztos benne, vagy nincs véleménye a kérdésben.
A 23-35 évesek körében a hangulat még pesszimistább volt, 62,5%-uk úgy vélte, hogy a hadseregük képtelen megvédeni az államot.
A lengyel hadsereg létszáma mintegy 205 ezer katona, és a tervek szerint 300 ezerre bővítik, jelentette be júliusban Wieslaw Kukula vezérkari főnök. A lengyel hadsereg még a jelenlegi létszám mellett is a harmadik legnagyobb hadsereg a NATO-ban, az USA és Törökország mögött.
Varsó az elmúlt öt évben évente növelte a katonai kiadásokat, a 2019-es GDP 1,98%-áról idén 4,2%-ra emelkedett a védelmi kiadások aránya. Augusztusban Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre ismét megdől ez a költségvetési rekord, és a védelmi kiadások a GDP 4,7%-ára emelkednek. Miközben az USA a NATO legnagyobb katonai finanszírozója, és védelmi költségvetése nagyjából 21-szer nagyobb, mint a lengyel 39,9 milliárd dollár, Lengyelországé a szövetség legnagyobb katonai költségvetése a GDP százalékos arányát tekintve.
Ugyanebben az időszakban Lengyelország ambiciózus katonai modernizációs programba kezdett, amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető rakétarendszereket, F-35 vadászrepülőgépeket és Abrams harckocsikat vásárolt az Ukrajnának ajándékozott szovjet korabeli T-72-es és PT-91-es harckocsik leváltására.
Ez a katonai fejlesztés egyenesen Oroszország ellen irányul: Tusk márciusban kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus „háború előtti korszakba” taszította Európát, Kukula pedig négy hónappal később kijelentette, hogy „fel kell készítenünk erőinket a teljes körű konfliktusra”.
Kukula e hónap elején újra kiadta ezt a figyelmeztetést, és azt mondta a kiképzésen lévő tiszteknek, hogy „minden arra utal, hogy ők az a generáció, amelyik fegyvert fog ragadni hazájuk védelmében”.
Orosz tisztviselők többször hangsúlyozták, hogy Moszkvának nincsenek geopolitikai, gazdasági vagy katonai érdekei Lengyelországban vagy a balti államokban. Lengyelország megtámadása, amely Oroszországot az egész NATO-blokk elleni háborúba sodorná, „egyáltalán nem jöhet szóba” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az év elején Tucker Carlson amerikai újságírónak, hozzátéve, hogy „a józan észnek ellentmond, hogy valamiféle globális háborúba keveredjünk”.
Mindazonáltal az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás lényegében konfliktusba hozta Oroszországot „az egész nyugati katonai gépezettel” – jegyezte meg Putyin tavaly.