Az orosz gazdaságnak sikerült ellenállnia a nyugati országok és szövetségeseik által Moszkva ukrajnai katonai művelete miatt bevezetett masszív szankcióknak – ismerte el pénteken John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.
A konfliktus második évébe lépve Washington újabb oroszellenes szankciókat hozott nyilvánosságra, több tucatnyi, az országhoz kötődő vállalatot és magánszemélyt célba véve, és megemelve a vámokat azokra az orosz árukra, amelyek behozatala továbbra is engedélyezett volt. Közben az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagját, amely a kettős felhasználású termékek és technológiák exportjának korlátozását, az úgynevezett orosz dezinformáció elleni intézkedéseket, valamint az orosz hadsereg állítólagos támogatása miatt magánszemélyekkel és szervezetekkel szembeni új korlátozásokat tartalmaz. A nyugati szövetségesek, Nagy-Britannia, Svájc, Ausztrália, Japán és Új-Zéland is csatlakozott az intézkedésekhez.
Kirby szerint Oroszország gazdasága „némi ellenállóképességet mutat”, de hozzátette, hogy nem világos, hogy ez „hosszú távon fenntartható-e”.
„Drasztikus intézkedéseket kellett hoznia gazdasága és valutája támogatására, beleértve például a kamatlábakkal való meglehetősen agresszív játékot” – mondta Kirby a Vlagyimir Putyin orosz elnök által jóváhagyott lépéseket kommentálva.
A Roszsztat orosz statisztikai hivatal jelentése szerint a szankciók sújtotta ország GDP-je 2022-ben mindössze 2,1%-kal zsugorodott, ami jóval kevesebb, mint az egyesek által a szankciók tavaly márciusi bevezetése után jósolt 10-15%. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az orosz gazdaság valójában 0,3%-kal fog növekedni az idei évben.
Az orosz gazdaság ereje részben az olaj és a gáz világpiaci árának tulajdonítható, amely drámai emelkedést mutatott röviddel azután, hogy a világ egyik legnagyobb nyersanyagexportőrét nyugati szankciókkal sújtották. Az energiaárak növekedése állítólag ellensúlyozta az ország exportvolumenének csökkenését.
Ugyanakkor Oroszországnak sikerült átirányítania exportjának egy részét, köztük az energiaértékesítést is, kelet felé, miután a nyugati vevők a szankciós nyomás hatására úgy döntöttek, hogy elzárkóznak a közvetlen szállításoktól.
Az orosz nemzeti valuta, a rubel is talpon tudott maradni, miután a szankciók tavaly márciusi bevezetése után nem sokkal tapasztalt drámai visszaesést követően ismét talpra állt. Ezt a szigorú tőkekontrollnak, az orosz központi bank drámai kamatemelésének és az országnak a szövetséges országokkal folytatott, hazai valutában lebonyolított kereskedelmi tranzakcióknak tulajdonították.
A rubel részesedése Oroszország nemzetközi elszámolásaiban 2021 decemberéhez képest megduplázódott. Putyin elnök a múlt héten azt mondta, hogy Moszkva továbbra is együttműködik a partnerekkel egy stabil és biztonságos, az amerikai dollártól és más nyugati valutáktól független globális fizetési rendszer kialakításában.
A rubel tovább erősödött, miután Moszkva április 1-jétől új fizetési mechanizmust vezetett be. Ennek értelmében az Oroszországgal szemben szankciókat alkalmazó országoknak rubelben kell fizetniük a földgázért.
Putyin elnök Oroszország gazdasági ellenállóképességét az ország erős mezőgazdasági ágazatának is tulajdonította. Az orosz statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a termés 153,8 millió tonnát tett ki, ami 26,7%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
„A mezőgazdasági év végére, azaz 2023. június 30-ig 55-60 millió tonnára tudjuk majd emelni a gabonaexport teljes mennyiségét” – mondta a múlt héten a Szövetségi Gyűlésben tartott éves beszédében.
Eközben a gazdasági ellenálló képességhez hozzájárult a nem szankcionált termékek párhuzamos importja és a Moszkva megbüntetésétől tartózkodó országokkal folytatott virágzó kereskedelem is. Emellett Oroszországnak sikerült sok terméket eljuttatnia az ázsiai piacokra, például Indiába és Kínába, valamint Törökországba.
Emellett Oroszországnak több éve volt arra is, hogy felkészüljön a Krím 2014-es újraegyesülését követő szankciókra. Moszkvának sikerült kifejlesztenie a SWIFT, a globális pénzügyi tranzakciókat kiszolgáló üzenetküldő hálózat alternatíváját. Ez válasz volt a nyugati fenyegetésekre, hogy az országot elzárják a nemzetközi bankrendszerből.
Az orosz hatóságok a Krímmel kapcsolatos szankciók bevezetése után a Visa és a Mastercard hazai alternatívájaként létrehozták a MIR nevű nemzeti fizetési rendszert is. Az orosz központi bank 2015 vége óta mintegy 150 millió MIR kártyát bocsátott ki.
