Az Európai Unió tagállamai megvitatják az Oroszország elleni 19. szankciócsomag szigorítását, miután augusztus 28-án éjjel támadás érte Kijevet – írja az Euractiv dokumentumokra hivatkozva.
Brüsszelben korábban azt feltételezték, hogy a korlátozásokat szeptember közepén fogadhatják el.
Az új csomag az árnyékflottára fog összpontosítani, amelyet a Nyugat szerint Oroszország használ olaj, olajtermékek és cseppfolyósított földgáz szállítására.
Az EU tagállamok miniszterei megvizsgálják a célzott szankciók kiterjesztésének lehetőségét az árnyékflotta „ökoszisztémájának” feltételezett résztvevőire – üzemeltetőkre, kereskedőkre, olajfeldolgozó üzemekre, kikötőkre, hajókat üzemeltető vállalatokra – írja a lap.
Az Euractiv szerint az EU korlátozásai alá kerülhetnek a Kínában és Indiában székhellyel rendelkező vállalatok. A lap emlékeztet arra, hogy a feketelistán már szerepel egy indiai olajfinomító és két kínai bank, de most jelentősen bővíthetik azt, ami éles fordulatot jelentene az unió politikájában, amely igyekszik tartózkodni az ilyen intézkedésektől. Arról, hogy Brüsszel a 19. csomag keretében másodlagos szankciók bevezetésének lehetőségét vizsgálja, a Bloomberg is írt.
Az Európai Bizottság külön készít lehetséges változatokat a befagyasztott orosz eszközök felhasználására, amelyeket hamarosan bemutathat a tagállamoknak – közölték az Euractiv forrásai. Ezt előző nap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is említette, megjegyezve, hogy az EU az eszközökkel „hozzá kíván járulni Ukrajna védelméhez és helyreállításához”. Franciaország, Németország és Belgium azonban óva int a pénzeszközök ellopásától, figyelmeztetve, hogy ez aláásná az euró mint tartalékvaluta iránti bizalmat. A lehetséges kockázatokról a belga Euroclear letétkezelő is beszámolt, amelynél a Nyugaton befagyasztott eszközök nagy része, mintegy 300 milliárd dollár értékben található.
2024-ben az Európai Unió jóváhagyta, hogy ezekből az eszközökből származó nyereséget felhasználják Ukrajna számára nyújtott 50 milliárd eurós hitel finanszírozására a következő három évben. 2025 első felében Kijev 10,1 milliárd eurót kapott európai partnereitől a befagyasztott orosz eszközökből.
Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, hogy a Nyugat bármilyen kísérletét az orosz eszközök elkobzására lopásnak tekinti, és nem marad büntetlenül.
A kijevi katonai adminisztráció legfrissebb adatai szerint az ukrán főváros elleni támadásban 23 ember halt meg, Vitalij Klicsko polgármester több mint 60 sérültről beszélt. Az európai diplomácia vezetője, Kaja Kallas bejelentette, hogy megrongálódott az Európai Unió képviseletének épülete, a British Council kijevi irodája, valamint az azerbajdzsáni nagykövetség is. Kieth Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottja kijelentette, hogy a támadás veszélyezteti a békét; a Fehér Házban úgy vélekedtek, hogy Oroszország és Ukrajna elnökei nem hajlandók véget vetni a konfliktusnak. Az Európai Unió és Nagy-Britannia behívatta orosz nagyköveteit.
A Kreml jelezte, hogy az orosz hadsereg továbbra is támadja Ukrajna katonai létesítményeit és katonai infrastruktúráját, ugyanakkor Oroszország érdekelt a tárgyalási folyamat folytatásában. A kizárólag katonai célpontok elleni támadásokról Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő is beszámolt, hozzátéve, hogy az EU hivatalos képviselőinek álláspontja „éles ellentétben áll” azzal, hogy az unió tagállamai nem reagáltak az ukránok által Oroszország területén végrehajtott polgári infrastruktúra elleni támadásokra. Szerinte a polgári infrastruktúra károsodása az ukrán légvédelmi rendszerek és elektronikus hadviselési eszközök alkalmazásának eredménye.
