Az oroszellenes szankciókkal kapcsolatos egység az EU-ban megingott – mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök a brit Telegraph című brit lapnak szombaton – már csak azért is, mert a blokknak lassan kifogy a gazdasági hadviselés célpontjaiból.
„Egyre nehezebbé válik a szankciók bevezetése. És nem sok olyan elem maradt, amelyet szankcionálni tudnánk. Ez a probléma” – panaszolta.
Kallas a „háborús fáradtságot” és a „belpolitikai problémák beindulását” is okolta azért, hogy az európaiak egyre kevésbé érdeklődnek Oroszország szankcionálása iránt.
Az Egyesült Államok és az EU az orosz gazdaságot célozza szankciókkal Moszkva ukrajnai katonai műveletének februári kezdete óta, de míg az első köröket egyhangúlag jóváhagyták, az orosz olaj- és gázvásárlásra vonatkozó korlátozások inkább akadozó pontnak bizonyultak, tekintettel Moszkva kulcsszerepére az ellátásban.
A szankcióknak az uniós gazdaságokat és polgárokat érő járulékos károktól függetlenül történő elfogadása az égbe szökő energiaszámlákkal és az elszabadult inflációval sújtotta az EU-t.
Miközben Kallas megnyugtatta a The Telegraph-ot, hogy „az emberek többsége megérti, hogy az infláció olyan, mint egy háborús adó”, és kijelentette, hogy „mi ezt euróban fizetjük, míg az ukránok emberéletekben fizetnek”, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Csehországban tiltakozások kezdődtek a megélhetési költségek emelkedése és az ellen, amit a kritikusok széles körben a NATO proxy konfliktusának tekintenek, és a tél közeledtével valószínűleg fokozódni fognak.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hevesen elítélte az energetikai szankciók által okozott „gazdasági önkárosítást”, Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár pedig úgy hasonlította az intézkedéseket, mintha „atombombát dobtak volna a magyar és az európai gazdaságra is”. Budapestnek sikerült kivételt szereznie a legutóbbi szankciócsomaggal bevezetett olajárplafon alól, mivel nem tengeri, hanem vezetéken keresztül kapja a gázt, bár az Északi Áramlat 1 és 2 szabotázsa után több uniós országnak már nincs lehetősége orosz gázt vezetéken szállítani.
Az uniós országok közül júliusban Észtországban emelkedtek a legjelentősebben az energiaárak az előző évhez képest. Ez azonban nem csökkentette az elit lelkesedését az ukrajnai konfliktus miatt. Augusztusig Tallinn az egy főre jutó GDP arányában több katonai felszerelést küldött Kijevnek, mint bármely más ország, 250 millió eurót lapátolt katonai segélyként a NATO-tagságra vágyakozó országnak, és Kallas pénteken sürgette a gazdagabb országokat, hogy „találjanak valamit, amit még oda adhatnak” Ukrajnának.
A Statista adatai szerint Kijev 2022 kezdete óta több mint 80 milliárd euró külföldi támogatási kötelezettségvállalást kapott.
