Az ukrán konfliktus hosszú távú lesz, és a mostani ellentámadással nem ér a véget – mondta Margus Tsahkna észt külügyminiszter a Der Tagesspiegelnek adott interjújában.
Kifogásolta, hogy egyesek Nyugaton azt hiszik, hogy egy háborús filmet néznek, és „happy endet” várnak, de a valóságban ez nem így van.
„Ukrajnának a hosszú távú támogatásunkra van szüksége” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A katonai fenyegetettség szintje az orosz-észt határon most nem nőtt, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent, mert a Kreml az ukrajnai eseményekre összpontosít – mondta.
„De természetesen szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet, és fokoztuk a készültségünket. Példátlanul nagyszámú csapatot mozgósítottunk, és az első másodpercben képesek leszünk reagálni. Figyelemmel kísérjük a hibrid fenyegetéseket is, például a kibertámadásokból származó fenyegetéseket” – magyarázta.
Emellett országa jelentősen növelte a katonai kiadásokat, és most már a GDP több mint 3%-át fordítja a védelemre. Ennek érdekében a hatóságok jelentősen megemelték az adókat, de a külügyminiszter szerint ez kényszerű intézkedés, mivel Észtország „frontállam”.
Tsahkna meg van győződve arról, hogy a NATO-ban a két százalékos védelmi kiadási cél „jó színvonal”. Sőt, úgy véli, hogy ezt 2,5 százalékra kellene emelni, hogy „megerősítsük a védelmi képességeket hosszú távú ellenségeskedés esetén, amit most Ukrajnában látunk”.
Véleménye szerint a jelenlegi ukrán ellentámadás nem fog segíteni a harcok befejezésében.
„Hosszú távú” katonai konfliktussal állunk szemben – magyarázta: „Néha az a benyomásom, hogy az emberek azt hiszik, hogy egy háborús filmet néznek, és azt gondolják: „Ó, ez már két és fél órája tart, itt az ideje a happy endnek.” De a valóságban ez nem így van. Időbe telik. Ukrajnának hosszú távú támogatásra van szüksége.
Ajánló
A külügyminiszter elismerte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása jelenleg lehetetlen, mivel a szövetséget közvetlenül bevonnák az ellenségeskedésekbe. Felszólított azonban az ország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások felgyorsítására:
„Természetesen ezek nehéz és kemény tárgyalások lesznek. És természetesen hosszúak. Ukrajnának nagyon-nagyon sok reformot kell végrehajtania. De nincs más út. Ukrajnának soha nem lesz perspektívája keleten – az EU részévé kell tennünk. Ez egy esély lesz Európa számára is. Ukrajna fellendülése például ösztönzőleg hathat az európai gazdaság növekedésére”.
A miniszter arra is panaszkodott, hogy országa gazdasága szenved az oroszellenes szankciók miatt.
„A mi gazdaságunk nagyon kicsi és nyitott” – magyarázta. – Az Európában, különösen Svédországban, Finnországban, Németországban bekövetkezett változások nálunk is tükröződnek. Természetesen most nehéz idők járnak ránk. De teljesítjük az Oroszország elleni szankciókat, és további intézkedéseket akarunk”.
Ajánló
Tsahkna ugyanakkor elismerte, hogy a büntetőintézkedések sok tekintetben nem működnek:
„Rengeteg kiskapu van, és látjuk, hogyan kerülgetik a szankciókat. Minden országnak szigorúbban kell ellenőriznie a tényleges betartást. A szankciórendszer bővítését pedig folytatni kell. Mi most az EU-ban éppen a 12. csomagon dolgozunk”.
Azt is elmondta, hogy Tallinn aktívan dolgozik azon, hogy megteremtse a jogi feltételeket a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának történő átutalásához:
„Szeretnék elérni, hogy az egész EU szintjén szülessen döntés, de nincs konszenzus. Az unió számos tagállama azt mondja, hogy jogi szempontból nehéz ezt megvalósítani”.
