Izrael telepeinek építése a palesztin földeken sérti a genfi egyezményt, és a „de facto annexió” politikáját jelenti – állapította meg a Nemzetközi Bíróság (ICJ). Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a „hamis ítéletet”, és ragaszkodott ahhoz, hogy Ciszjordánia zsidó föld.
A bíróság 15 bírája pénteken egyetértett abban, hogy „a telepesek Izrael általi áthelyezése Ciszjordániába és Jeruzsálembe, valamint az, hogy Izrael fenntartja jelenlétüket, ellentétes a negyedik genfi egyezmény 49. cikkével”.
A nem kötelező erejű tanácsadói véleményt felolvasva Nawaf Salam, az ICJ elnöke a terület „de facto annexiójának” nevezte Izrael ciszjordániai betelepépítését, és kijelentette, hogy a zsidó államnak a lehető „leggyorsabban” véget kell vetnie „törvénytelen” jelenlétének a megszállt palesztin területeken.
Az ICJ 2023 eleje óta vizsgálja Izraelnek a megszállt palesztin területekkel kapcsolatos „politikáját és gyakorlatát” az ENSZ Közgyűlésének kérésére. Egy februári tárgyalássorozaton a Palesztin Hatóság külügyminisztere, Riad Malki apartheiddel vádolta Izraelt, és felszólította a bíróságot, hogy nyilvánítsa törvénytelennek a palesztin földek megszállását. Izrael nem küldött jogi képviselőket a meghallgatásokra.
Bár a pénteki ítélet tájékoztatja az ENSZ-t az izraeli településekkel kapcsolatos álláspontjáról, a Nemzetközi Bíróságnak nincs semmilyen eszköze a döntés végrehajtására.
„A zsidó nép nem megszálló a saját földjén – sem örök fővárosunkban, Jeruzsálemben, sem őseink földjén, Júdeában és Szamáriában” – mondta Netanjahu egy nyilatkozatban nem sokkal az ítélet felolvasása után. „Ezt a történelmi igazságot semmilyen hamis hágai döntés nem fogja elferdíteni, mint ahogyan az izraeli települések jogszerűségét sem lehet vitatni hazánk valamennyi területén” – tette hozzá.
Netanjahu keményvonalas koalíciós partnerei még keményebb választ követeltek. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter a múlt héten újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Netanjahunak hivatalosan is annektálnia kellene egész Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, ha a bíróság Izrael ellen dönt. Smotrich azt is megígérte, hogy fokozzák a telepek építését, hogy „meghiúsítsák egy palesztin állam létrehozását”.
Izrael az 1967-es hatnapos háború során foglalta el Ciszjordániát, Gázát és Kelet-Jeruzsálemet. Ciszjordánia három területre oszlik. A terület alig több mint egyötöde áll izraeli biztonsági és palesztin adminisztratív ellenőrzés alatt, míg a fennmaradó rész – amely a terület mintegy 60%-át teszi ki – teljes izraeli ellenőrzés alatt áll.
Ez utóbbi területen – amelyet a 2000. évi oslói megállapodások értelmében „C területnek” neveztek el – Izrael a legtöbb települést építette. A megállapodások értelmében Izraelnek soha nem volt célja, hogy állandó ellenőrzést tartson fenn e terület felett. Az izraeli kormány azonban a 2000-es évek eleje óta közel 150 település építését engedélyezte, és az izraeli településellenes aktivisták adatai szerint jelenleg több mint 450 000 zsidó telepes él Ciszjordániában.
