A SpaceX aláírta első szerződését a Pentagonnal, hogy az új „Starshield” program keretében műholdas szolgáltatásokat nyújtson – írja a Bloomberg. Elon Musk vezérigazgató a törekvést a „civil” Starlink rendszer katonai alternatívájaként jellemezte, bár a jelek szerint a meglévő műholdkonstellációra támaszkodik majd.
Az X-en (korábban Twitter) szerdán közzétett bejegyzésében Musk kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint a SpaceX megállapodást kötött az amerikai űrhadsereggel, és megerősítette, hogy a Starshield projekt „az amerikai kormány tulajdonában és [a védelmi minisztérium] ellenőrzése alatt áll”.
„A Starlinknek civil hálózatnak kell lennie, nem pedig a harcok résztvevőjének” – mondta, utalva a műholdak ukrajnai használatára az Oroszországgal fennálló konfliktus során, hozzátéve: „Ez a dolgok helyes rendje”.
Azonban annak ellenére, hogy Musk kijelentette, nem akar részt venni a harcokban, a Space Force új szerződésével a SpaceX gyakorlatilag bérbe adja a Starlink hálózatának egy részét a Pentagonnak, és ugyanazon műholdakon keresztül nyújt szolgáltatást – írja a Bloomberg.
A 70 millió dolláros árplafonnal rendelkező szerződés „a Starlink konstelláción keresztül végponttól végpontig tartó Starshield szolgáltatást, felhasználói terminálokat, kiegészítő berendezéseket, hálózatmenedzsmentet és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat biztosít” – mondta Ann Stefanek, a légierő szóvivője a Bloomberg Newsnak.
A hírügynökség megjegyezte, hogy Musk űrkutatási cége most közel 1 milliárd dolláros, 2028-ig tartó Pentagon-szerződésekért versenyez, mivel a Space Force a meglévő kommunikációs műholdakat katonai célokra igyekszik hasznosítani a „Proliferated Low Earth Orbit” program részeként.
Ajánló
Musk amerikai tisztviselők bírálata alá került a SpaceX ukrajnai döntései miatt, miután állítólag tavaly elutasította Kijev kérését, hogy a Starlink hálózatot az orosz fekete-tengeri flotta elleni csapások segítésére használja. A milliárdos életrajzírója, Walter Isaacson a hónap elején felfedte, hogy Musk a Starlink „katonai változatát” fejlesztette ki, hogy mossa kezeit a projektben.
„Beszéltem vele az egész ügy alatt, és egyik késő este azt mondta: ‘Miért vagyok én ebben a háborúban?’ Azt mondta: ‘Én, tudod, azért hoztam létre a Starlinket, hogy az emberek lazíthassanak, Netflix-filmeket nézhessenek és videojátékokat játszhassanak. Nem akartam olyasmit létrehozni, ami atomháborút okozhat” – idézte fel a író a Washington Postnak adott kommentárjában.
Isaacson azzal folytatta, hogy Musk „úgy döntött, hogy eladja és teljes ellenőrzést ad a Starlink berendezés bizonyos része felett… az amerikai hadseregnek, hogy többé ne ő irányítsa a geofencinget”, utalva a műholdas hálózatra szabható földrajzi korlátozásokra.
Musk korábban azt állította, hogy az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók megakadályozták a SpaceX-et abban, hogy a Starlink lefedettségét kiterjessze a Krímre, és ragaszkodott ahhoz, hogy a vállalat „valójában nem kapcsolhatja be a hálózatot… az országgal az [amerikai] kormány kifejezett jóváhagyása nélkül”. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy nem kívánt „bűnrészes lenni egy jelentős háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában”, ami arra utal, hogy a döntés nem kizárólag az amerikai korlátozások miatt született.
