13. alkalommal rendezték meg a Közvetlen kapcsolat Vlagyimir Putyinhoz című médiaeseményt, ahol az orosz államfő maratoni élő adásban válaszol a kérdésekre. A műsor kezdetéig több mint 3 millió kérdés érkezett telefonon, videóüzenetben és e-mailben.
A műsorvezetők a kiválasztott kérdések megválaszolása előtt az ország helyzetének értékelésére kérték fel Putyint, aki a Krím és Oroszország újraegyesülését emelte ki elsőként, majd közölte, hogy Oroszország tavaly nemcsak a sportban, hanem a gazdaságban is rekordokat ért el.
Vlagyimir Putyin csütörtökön tagadta, hogy orosz katonai alakulatok lennének Ukrajnában, és kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. Az orosz elnök az állami televíziós és rádiócsatornákon élőben közvetített műsorban válaszolt a stúdió vendégeinek és a nézőknek, hallgatóknak a kérdéseire.
A Közvetlen kapcsolat Vlagyimir Putyinhoz című, 13. alkalommal megrendezett (immár hagyománnyá vált) bel- és külpolitikai jelentőségű médiaesemény előtt több mint 3 millió kérdés érkezett be telefonon és interneten a szervezőkhöz, valamint egyenes adásban az elnökhöz. Ezzel a mintegy 4 óra hosszú műsor rekordot döntött.
Az orosz államfő az ukrán határnál lévő Gukovo orosz település lakóinak kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem lehet háború Oroszország és Ukrajna között. “Abból indulok ki, hogy ez lehetetlen. Éljenek nyugodtan” – mondta. Az orosz területre becsapódott gránátokat véletlennek és szerencsétlen esetnek nevezte.
Putyin bírálta a kijevi vezetést, amely szerinte “sok hibát vét”, de kerülte, hogy súlyos szavakkal illesse Petro Porosenko ukrán államfőt, amint azt egy kérdező tette. Tagadta, hogy az ukrán elnök felajánlotta volna, hogy Oroszország “vegye magához” a Donyec-medencét. Korábban a moszkvai nemzetközi biztonságpolitikai konferencián Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök nem zárta ki, hogy “a bizonytalan ukrajnai helyzet katonai fenyegetést jelentsen Oroszországra nézve”.
A szakadár délkelet-ukrajnai területek hovatartozásáról ukrajnai menekültek által feltett kérdésre válaszolva Putyin közölte, arról, hogy a területek régióként Oroszországhoz csatlakozzanak, az ott élőknek kell eldönteniük. Hozzátette, hogy – a tavaly májusban tartott népszavazást követően önkényesen kikiáltott – donyecki és luhanszki “népköztársaságok” sorsa nagyban “Kijev politikai bölcsességétől függ”.
Putyin szerint már nincs közvetlen kapcsolat a nyugati büntetőintézkedések és az ukrán válság között, ez a kérdés “politikai síkra” tevődött át. Közölte, hogy most az ukrán válság békés megoldását célzó minszki megállapodásokat kell végrehajtani. “Mi mindent megteszünk azért, hogy végrehajtsuk azokat, a kijevi vezetés nem siet vele, az ellenünk kirótt szankciók pedig megmaradnak” – állapította meg. Az orosz elnök is kijelentette, hogy Oroszországnak nem érdemes a nyugati büntetőintézkedések feloldására számítania, és arra kell törekedni, hogy az országot “új fejlettségi szintre emeljék”. Az államfő véleménye szerint Oroszország gazdasági kilátásai nem rosszabbak, mint az Európai Unióéi vagy az Egyesült Államokéi.
Az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszerek Iránnak való szállítási tilalmának feloldását az orosz elnök azzal indokolta, hogy arra kell ösztönözni Teheránt, továbbra is építő módon működjön együtt a nemzetközi közösséggel az atomprogramról folyó tárgyalásokon. Azt mondta: “egyértelműen látjuk, hogy iráni partnereink nagyon nagy rugalmasságot és világos szándékot mutatnak a kompromisszumra az iráni atomprogramban”.
Putyin is hangsúlyozta, hogy az Sz-300-asok szállítására nem vonatkozik az ENSZ szankciója, és a fegyverzet nem irányul Izrael ellen. Hozzátette, hogy “nem olyan régen” egy általa meg nem nevezett arab országnak is szállítottak volna ezekből a rakétarendszerekből, de Izrael ellenkezése miatt leállították az ügyletet, és visszaadták a 400 millió dolláros (mintegy 112 milliárd forint) előleget.
