Az Európai Unió és a NATO kedden együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelyben megfogadta, hogy partnerségüket „a következő szintre” emeli, és további támogatást ígért Ukrajnának az Oroszországgal fennálló konfliktusában.
A nyilatkozatot Jens Stoltenberg NATO-főnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke írta alá az Egyesült Államok vezette katonai blokk brüsszeli székhelyén tartott ünnepségen.
A dokumentum szerint „a NATO és az EU egymást kiegészítő, koherens és kölcsönösen erősítő szerepet játszanak”, és a dokumentum szerint „tovább mozgósítják a rendelkezésünkre álló összes eszközt, legyen szó politikai, gazdasági vagy katonai eszközökről, hogy közös célkitűzéseinket egymilliárd polgárunk javára valósítsuk meg”.
A két szervezet azt állította, hogy „érdekeiket, értékeiket és demokratikus elveiket” „tekintélyelvű szereplők” támadják, Oroszországot és Kínát emelve ki, mint a legnagyobb fenyegetést, amellyel állítólag szembe kell nézniük.
Az ukrajnai konfliktus „aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást”, és ezért indokolja a NATO fokozott szerepvállalását a kontinensen – áll a dokumentumban.
A NATO-t 1949-ben alapították az Egyesült Államok vezette, a Szovjetunió ellen irányuló katonai szövetségként. Az EU elődje, az Európai Szén- és Acélközösség két évvel később jött létre. A Varsói Szerződés Szervezete, amely a NATO-ra adott szovjet vezetésű válasz volt, 1955-ben jött létre, majd 1991-ben feloszlott. Az 1990-es években az EU politikai szövetséggé vált, miközben a NATO elkezdett terjeszkedni Kelet-Európában, amit Moszkva egzisztenciális fenyegetésnek és a hidegháború befejezésekor tett ígéretek megszegésének tekintett.
Az orosz kormány szerint a 2014-es puccsot követően a NATO ukrajnai terjeszkedése a jelenlegi katonai művelet egyik fő oka volt. Orosz tisztviselők azt is közölték, hogy az EU gazdasági és politikai szervezetből a NATO gazdasági részlegévé vált.
Ajánló
Szergej Lavrov külügyminiszter a múlt hónapban azzal érvelt, hogy a NATO visszatért eredeti céljához, hogy „Oroszországot kívül, az amerikaiakat bent, a németeket pedig lent tartsa”, ahogy azt első főtitkára, Lord Ismay megfogalmazta.
„Semmi sem változott. Az oroszokat kívül akarják tartani Európán, az amerikaiak … rabszolgasorba taszították egész Európát, és nemcsak Németországot, hanem az egész EU-t ellenőrzés alatt tartják” – mondta Lavrov egy interjúban.
A két blokk európai tagsága nagyrészt átfedésben van. Ausztria, Írország, Finnország és Svédország tagja az EU-nak, de nem tagja a NATO-nak – bár az utóbbi kettő már kérte a tagságot. Eközben Albánia, Norvégia, az Egyesült Királyság, Törökország és két volt jugoszláv köztársaság – Montenegró és Észak-Macedónia – a NATO tagja, de nem tagja az EU-nak.
