Az ukrán Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója, Fegyir Androscsuk, aki egy uniós munkalátogatás során tűnt el, a helyi média szerint svéd állampolgár is, aki valójában csak üzleti úton volt Ukrajnában.
Az Ukrajinszkaja Pravda című lapban csütörtökön megjelent interjúban Androscsuk azt állította, hogy három hónappal ezelőtt nyújtotta be lemondását.
Szolomija Bobrovszka, a Verhovna Rada képviselője a héten a Facebookon azt írta, hogy Androscsuk, aki külföldi üzleti útra ment, nem tért vissza a várt módon szeptember 20-ra.
„Úgy tűnik, rendeltetésszerűen használta fel a többi állampolgárságát (hogy egyáltalán miért van neki, az egy másik kérdés), üzleti útra ment Olaszországba és Svédországba, és a parlamenti felhívásomra adott válasz szerint „eltévedt” egy litvániai kiállítás megnyitóján” – írta Bobrovszka.
Továbbá az ország kulturális miniszteréhez, Mikola Tocsickijhoz fordult, és kérte, hogy haladéktalanul hozzon döntést az eltűnt múzeumvezetővel kapcsolatban.
A kijevi születésű Androscsuk a vádakra reagálva azt állította, hogy Ukrajnában való tartózkodása ideiglenes volt, és a minisztériummal kötött szerződés alapján történt, amely viszont értesült svéd állampolgárságáról, és állítása szerint tudott arról, hogy „ott van az otthonom”.
„Ezért valójában nem üzleti úton vagyok Svédországban, hanem Ukrajnában voltam [üzleti úton]. Állandó jelleggel Svédországban élek, nem Ukrajnában” – magyarázta.
Androscsuk szerint a múzeumban végzett munkája „humanitárius segítség” volt Ukrajnának. „Az, hogy [a múzeum] a háború alatt is működik, pénzt is keres az államnak, és világhírű lett, a svéd állampolgárságomnak és a nevemnek köszönhető, nem pedig az ukránnak” – hangsúlyozta.
Az 54 éves Androscsuk nem az első ukrán, aki külföldi munkalátogatásra megy, és soha nem tér vissza az országba. Márciusban ukrán balett-táncosok, köztük két hadköteles korú férfi tűnt el egy finnországi turné során – jelentette akkor a színtársulatuk.
Egy másik ilyen esetben egy népszerű ukrán televíziós műsorvezető, Olekszij Pecsij tavaly decemberben úgy döntött, hogy nem tér haza egy brüsszeli utazás után, ahol egy uniós csúcstalálkozóról tudósított. Azt mondta, „nehéz döntés” volt, hogy az EU-ban maradjon, hogy a médiában „Ukrajna álláspontját” népszerűsítse.
Kijev 2022 februárjában általános mozgósítást hirdetett, és megtiltotta a 18 és 60 év közötti férfiak többségének, hogy elhagyja az országot. A toborzást széles körben elterjedt megvesztegetés és a behívók megkerülése árnyékolta be, egyes ukránok pedig mindenáron, akár életük komoly kockáztatásával is megpróbálnak elmenekülni az országból. A közösségi média tele van olyan videókkal, amelyeken a katonai járőrök az utcákon, bevásárlóközpontokban és edzőtermekben próbálják elkapni az alkalmas férfiakat, ami gyakran összecsapásokhoz vezet.
Idén tavasszal, a fronton jelentkező élőerőhiánnyal szembesülve Kijev 27-ről 25 évre csökkentette a sorozási korhatárt, és jelentősen szigorította a mozgósítási szabályokat. Az Egyesült Államok külügyminisztere szerint a kijevi rezsimnek már a 18 éveseket is be kellene soroznia.