A nyugati országoknak “mozgósítaniuk” kellene az orosz-ukrán konfliktus elől elmenekült ukránokat, ki kellene képezniük és a frontvonalra küldeniük őket – mondta Waldemar Skrzypczak nyugalmazott lengyel tábornok csütörtökön. A lengyel szárazföldi erők egykori parancsnoka azonban kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Nyugat tehet-e bármit is azért, hogy Kijev győzelemre jusson.
A NATO-nak Lengyelországban, Németországban és Franciaországban kellene elkezdenie egy ukrán “hadsereg” felállítását – mondta Skrzypczak a lengyel Wpolityce médiának, hozzátéve, hogy a Nyugatnak még csak meg sem kellene kérdeznie az ukránokat, hogy akarnak-e harcolni vagy sem.
“Mozgósítani kell, besorozni [őket] a hadseregbe és kész” – mondta.
A tábornok, aki egykor a lengyel védelmi minisztérium tanácsadójaként és védelmi miniszterhelyettesként is szolgált, azonban meglehetősen borús képet festett Kijev kilátásairól.
“Nincs katonai esélye Ukrajnának arra, hogy megnyerje ezt a háborút” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországot csak úgy lehet legyőzni, ha politikailag és gazdaságilag “megfojtják”.
Skrzypczak úgy véli, hogy még a modern, nyugati gyártású harckocsik szállítása is kevéssé fog hatni a csatatéren.
“Még 100 tank sem fog változtatni a helyzeten, amelyben az oroszok többszörös előnyt építenek ki az ukrán hadsereggel szemben. Az ukránok száz Leopárddal sem fogják legyőzni az oroszokat” – mondta a tábornok.
Korábban Varsó és Helsinki fontolgatta, hogy német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnának. London is ígéretet tett egy tucat Challenger 2 harckocsira. Berlin, amely régóta ellenállt az ötletnek, figyelmeztetett, hogy bármilyen német gyártmányú haditechnikai eszköz átadása Ukrajnának a beleegyezése nélkül törvénytelen lenne.
Skrzypczak fenntartotta, hogy a Donbassz feletti ellenőrzés Moszkva kezében van, és a régió elvesztése Ukrajnát “agrárországgá” változtatná. Kételkedett abban is, hogy Oroszország egész Ukrajna megszállását tervezi, mondván, hogy ez megvalósíthatatlan.
A nyugati katonai segély csak azt teszi lehetővé, hogy az ukránok “harcoljanak, de ne győzzenek” – mondta a tábornok, felvetve a kérdést, hogy “minden ukránnak a csatatéren kell-e meghalnia”.
Moszkva tavaly februárban indított katonai műveletet Ukrajnában, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a donbászi lakosságot, valamint arra, hogy Kijev nem hajtotta végre a 2014-15-ös minszki megállapodásokat. Kijev fenntartotta, hogy a támadás teljesen indokolatlan volt.
Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy a Kijevnek küldött fegyverek csak meghosszabbítják a harcokat, és növelik az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
