Andrzej Duda lengyel elnök szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva a nehézfegyverek és lőszerek Ukrajnának történő további szállításáért könyörgött, mondván, hogy az ország másképp nem is létezhet tovább.
„Attól tartok, hogy most, talán néhány hónap, talán néhány hét múlva lesz ennek a háborúnak egy döntő pillanata. És ez a pillanat lesz a válasz arra a kérdésre, hogy Ukrajna fennmarad-e vagy sem” – mondta Duda az egybegyűlteknek.
Szerinte az Egyesült Államok és szövetségesei által Kijevnek biztosított fegyverek nem elegendőek ahhoz, hogy elhárítsák az orosz erők esetlegesen küszöbön álló offenzíváját, ezért „kritikusan fontos, hogy most további katonai támogatást küldjünk”.
Duda hozzátette, hogy a rakéták és a modern harckocsik a legfontosabbak, és Ukrajnának azért van szüksége segítségre, mert „a nyugati közösség részévé akar válni”, beleértve az EU-t és a NATO-t is. „De mindenekelőtt túl akarnak élni” – mondta.
A lengyel elnök kérése egy héttel azután hangzott el, hogy Duda bejelentette: Varsó számos Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának, de Németország ellenvetéseibe ütközött.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg a Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese, azt találgatta, hogy a lengyel „tankkoalíció” nem más, mint egy hátsó ajtó Ukrajna Varsóban „régóta várt” felosztásához. Ezzel a két világháború között Lengyelország által ellenőrzött „keleti határvidékre” utalt, amely a mai Ukrajna négy régióját – Lviv, Voliny, Ivano-Frankovszk és Tarnopol – foglalja magában.
„De ebben az esetben nem koalíciót kellene létrehozni, hanem kollektív dokumentumot kellene készíteni a rothadó kijevi rezsim megadásáról az emberek megmentése érdekében; és arról, hogy milyen lesz Ukrajna megmaradó részének jövőbeli konfigurációja” – írta Medvegyev kedden Telegram-csatornáján.
Ajánló
Moszkva többször figyelmeztette a Nyugatot, hogy a fegyverek Kijevbe küldése csak meghosszabbítja a harcokat, és növeli az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció kockázatát. Az Egyesült Államok és szövetségesei kitartanak amellett, hogy nem részesei a konfliktusnak, de politikai vezetőik többször is nyilvánosan kijelentették, hogy „Oroszországnak veszítenie kell”, és elkötelezték magukat, hogy ennek érdekében dolgoznak.
