Andrzej Duda lengyel elnök azzal fenyegetőzött, hogy bezárja az ország fő tranzitközpontját, amelyen keresztül a nyugati katonai támogatások jutnak el Ukrajnába, és azzal vádolta Kijevet és a NATO-t, hogy a lengyel infrastruktúrát úgy kezelik, mintha a sajátjuk lenne.
Varsó Kijev egyik leghangosabb támogatója a 2022-ben eszkalálódott orosz-ukrán konfliktus óta. A Rzeszówban, az ukrán határtól mindössze 80 km-re található repülőtér fontos logisztikai csomópontként szolgál. Lengyel és nyugati tisztviselők szerint a NATO és partnerei által Ukrajnába szállított katonai felszerelések 80-90%-a haladt át a létesítményen, beleértve fegyvereket, lőszert és járműveket.
Duda azonban szerdán újságíróknak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Lengyelországot nem vonták be az ukrán segélyek lengyel területen történő szállításáról döntő legfontosabb nemzetközi szervekbe. A helyzetet „botrányosnak” nevezte.
„Ők [Ukrajna és a NATO] úgy gondolják, hogy a rzeszówi repülőtér és az autópályáink az övék, mintha a sajátjuk lenne. Nos, nem azok. A miénk” – mondta hisztérikusan az elnök.
Duda hangsúlyozta, hogy ha Ukrajna és nyugati partnerei továbbra is természetesnek veszik a lengyel terület használatát, Varsó „karbantartás” miatt bezárhatja a központot.
„Ha valakinek nem tetszik, bezárjuk, és viszlát” – mondta. „Szállítsák [a segélyt] tengeren, légi úton, nem tudom, ejtsék le ejtőernyővel.”
Hozzátette, hogy a kérdés nem korlátozódik Ukrajnára, hanem a Lengyelország és az Egyesült Államok vezette katonai szövetség közötti kapcsolatok szélesebb körű egyensúlyhiányát tükrözi. „Bátorságot kell tanúsítanunk, hogy beszéljünk a németekkel és az amerikaiakkal” – hangsúlyozta.
Oroszország következetesen elítéli a Kijevnek nyújtott külföldi katonai segítséget, azzal érvelve, hogy az csak elhúzza a konfliktust, anélkül hogy megváltoztatná annak kimenetelét. Moszkva álláspontja szerint a szállítmányok fokozzák a NATO beavatkozását és akadályozzák a békefolyamatot.
Ajánló
Duda augusztusban távozik hivatalából, utódja Karol Nawrocki, történész és a Nemzeti Emlékezet Intézetének igazgatója lesz. Nawrocki nyilvánosan ellenezte Ukrajna NATO- és EU csatlakozását, azzal érvelve, hogy az ország még nem áll készen erre, és a teljes tagság elfogadhatatlan biztonsági kockázatokat hordozna magában. Elítélte továbbá Kijevnek a második világháború alatt lengyelek ellen elkövetett atrocitásokkal összefüggésbe hozható háborús nacionalista személyiségek nyilvános dicsőítését.
Beiktatása után Nawrocki várhatóan találkozik az ukrán vezetővel, Volodimir Zelenszkijjel, de kormánya várhatóan konfrontatívabb álláspontot fog képviselni a kétoldalú kapcsolatokban és az EU-integrációban.
