Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök diktátornak nevezte Emmanuel Macron francia elnököt, amiért korlátozza a Franciaország tengerentúli területein és volt gyarmatain élők jogait. Emellett bírálta Franciaországot Azerbajdzsán regionális riválisának, Örményországnak a felfegyverzése miatt is.
Franciaországnak 12 tengerentúli területe van, amelyeken összesen 2,6 millió ember él.
Májusban összecsapások törtek ki a csendes-óceáni Új-Kaledónia területén, miután a francia kormány javasolta, hogy szavazati jogot biztosítsanak az új telepeseknek. A kanak őslakosok attól tartottak, hogy az intézkedés miatt állandó kisebbségbe kerülnének, és ez a függetlenségi reményeket elérhetetlenné tenné.
Franciaország több száz rohamrendőrt és katonát vetett be a zavargások erőszakos elfojtására. A zavargásokban kilenc ember vesztette életét, a károkat pedig több mint 1,5 milliárd euróra becsülték.
Az akkori francia belügyminiszter, Gerald Darmanin akkor azt nyilatkozta, hogy „a kaledóniai szeparatisták egy része alkut kötött Azerbajdzsánnal”.
Az orosz médiának szerdán adott interjújában Alijev kijelentette, hogy a nyugati hatalmak, különösen Franciaország, gyakran kioktatnak más nemzeteket az igazságosságról, de saját hibáikkal, köztük a neokolonialista politikájukkal nem hajlandók foglalkozni. Konkrétan bírálta a francia gyarmatosítás „csúnya arcát”, Új-Kaledóniában az év elején.
„A zavargások során 13 embert megöltek, több mint 100-at megsebesítettek [és] több mint 1000-et letartóztattak. A népi tiltakozás vezetőit pedig Franciaországba szállították és börtönökben tartják fogva… Ez Macron diktatúrája” – állította Alijev.
Az azerbajdzsáni elnök ezután kitért a korzikai nyelv nyomorúságos helyzetére a névadó szigeten. Nyilvánvalóan egy tavaly márciusi bírósági döntésre utalt, amely megtiltotta a helyi nyelv használatát a regionális közgyűlésben.
„Ez a demokrácia, az emberi jogok?” kérdezte Alijev retorikusan.
Franciaország és Azerbajdzsán viszonya megromlott, amióta Baku 2023 őszén erőszakkal visszafoglalta a szakadár Karabah régiót – ezt a lépést Párizs elítélte. A terület túlnyomórészt örmény etnikumú lakossága nagyrészt elmenekült.
Nem sokkal ezután Catherine Colonna akkori francia külügyminiszter bejelentette, hogy Párizs fegyverekkel és védelmi felszerelésekkel kívánja ellátni Jerevánt.
Idén júniusban Örményország és az Egyesült Államok kijelentette, hogy kétoldalú kapcsolataikat a „stratégiai partnerség” szintjére kívánják emelni, és Washington ígéretet tett arra, hogy segíti Jerevánt a „védelmi átalakulásban”.
Az interjúban Alijev ezeket a fejleményeket kommentálva azt mondta, hogy „a fegyverek, amelyeket Macron kormánya szállít Örményországnak, támadó halált okozó fegyverek, amelyek gyakorlati fenyegetést jelentenek Azerbajdzsánra”.
Alijev hozzátette, hogy Baku „többször világossá tette Örményország és az amerikai külügyminisztériumban lévő támogatói számára, hogy ennek véget kell vetni”. Az azerbajdzsáni elnök szerint azonban országa aggodalmait figyelmen kívül hagyták.
