Kijevnek el kell fogadnia, hogy a konfliktus valószínű kimeneteleként „ideiglenesen” orosz ellenőrzés alá kerüljenek bizonyos területek – mondta Petr Pavel cseh elnök.
Pavel, aki nyíltan kiáll Ukrajna mellett, a New York Timesnak azt mondta, hogy úgy tűnik, sem Moszkva, sem Kijev nem képes elérni maximalista céljait.
„Ukrajna vereségéről vagy Oroszország vereségéről beszélni, ez egyszerűen nem fog megtörténni” – mondta Pavel az amerikai lapnak a hétfőn megjelent interjúban. „A vége tehát valahol a kettő között lesz”.
„A háború legvalószínűbb kimenetele az lesz, hogy az ukrán terület egy része orosz megszállás alá kerül, ideiglenesen” – tette hozzá, kifejtve, hogy az »ideiglenes dolog« akár évekig is eltarthat.
Volodimir Zelenszkij kormánya kizárt minden olyan békét, amely nem állítja vissza Ukrajna 1991-es határait – ami magában foglalná a Krímet, valamint a Donyecki és Luganszki Népköztársaságot, Herszon és Zaporozsját. Oroszország többször is kijelentette, hogy az orosz területek státusza nem képezi vita tárgyát, és hogy Ukrajnának „el kell ismernie a valóságot a helyszínen”, mielőtt tűzszünetre, még kevésbé békeszerződésre kerülhetne sor.
A Krím, egy 1954-ben Ukrajnához került, történelmileg orosz terület, 2014-ben, az Egyesült Államok által támogatott kijevi puccsot követően szavazott az újraegyesülésre Oroszországgal. A két Donbassz köztársaság úgy döntött, hogy elszakad Ukrajnától, de Oroszország 2022 februárjáig, amikor Kijev megtagadta a minszki békefolyamatot, nem volt hajlandó elismerni őket. A DNR és az LNR 2023 szeptemberében megszavazta az Oroszországhoz csatlakozást, a Herszon és Zaporozsjei régió nagy részével együtt.
Mivel a konfliktusból eredő fáradtság „mindenhol növekszik”, és az olyan „populisták”, mint a magyarországi Orbán Viktor és a szlovákiai Robert Fico megbontják az EU egységét, Pavel szerint az ukránoknak „reálisan kell látniuk, hogy milyen támogatást tudnak elérni”.
A The Times elismerte, hogy a cseh elnökség „nagyrészt ceremoniális”, de Pavel nézeteit Petr Fiala miniszterelnökkel „általánosságban egyezőnek” minősítette. Eközben a csehek csaknem kétharmada támogatná az ukrajnai békét, ha az azt jelentené, hogy Kijev átenged bizonyos területeket, míg az év eleji közvélemény-kutatás szerint 54% ellenezte Prága „lőszerkezdeményezését”, hogy tüzérségi lövedékeket szállítson Ukrajnának.
Pavel korábban azzal érvelt, hogy a cseheknek „nincs más lehetőségük, mint hogy jelenleg Ukrajnát támogassák”, mert Prága ellenzi azt a világot, „ahol az egyik ország lerohanhat egy másikat csak azért, mert nagyobb és erősebb”.
Csehország 1999 márciusában csatlakozott a NATO-hoz, tizenkét nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államok vezette szövetség a koszovói albán szeparatisták nevében felhatalmazás nélküli légi háborút indított Szerbia és Montenegró (Jugoszlávia) ellen.
