Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel megszavazta a Kubával szembeni amerikai embargót elítélő határozatot, immár 30. éve. Csütörtökön csak az Egyesült Államok és Izrael szavazott az intézkedés ellen, Ukrajna és Brazília tartózkodott.
2019 óta az USA „fokozta az országunk körüli ostromot, még kegyetlenebb és még embertelenebb [sic] dimenzióba emelve azt, azzal a céllal, hogy szándékosan a lehető legnagyobb kárt okozza a kubai családoknak” – mondta Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter az összegyűlt képviselőknek.
A diplomata Joe Biden amerikai elnöknek azt rótta fel, hogy elődje, Donald Trump „maximális nyomásgyakorlási” politikáját folytatja, ahelyett, hogy folytatná a kapcsolatok felmelegedése felé mutató tendenciát, amelyet Barack Obama indított el utolsó hivatali éve alatt.
Bár elismerte, hogy a Biden-kormányzat tett néhány rendkívül korlátozott lépést a Kubába tartó légi járatok, az átutalások és a konzuli szolgáltatások megnyitása érdekében, Rodriguez azzal érvelt, hogy „a végletekig szigorított blokád továbbra is az USA-Kuba-politikát meghatározó központi elem”.
Amióta Biden hivatalban van, az embargó a kubai gazdaságnak becslések szerint 6,35 milliárd dollárjába került, mondta Rodriguez – ez a szám naponta több mint 15 millió dollárt jelent. Bár hangsúlyozta, hogy nem az Egyesült Államokat okolja Kuba minden problémájáért, de ha tagadnánk annak befolyását, mint „a kubai családok által elszenvedett nélkülözésre, hiányokra és a nehézségek fő okára, akkor nem mondanánk el az igazságot” – magyarázta.
Az Egyesült Államok 2016-ban tartózkodott először az embargót elítélő szavazáson, nem sokkal azután, hogy Obama helyreállította a hivatalos kapcsolatokat a szigetországgal. Trump azonban folytatta a korábbi elnökök erőfeszítéseit a szocialista ország elszigetelésére. Washington 1960-ban vezette be az embargót, miután Fidel Castro forradalma megdöntötte az USA-barát Batista-kormányt, és államosította az amerikai állampolgárok tulajdonát képező ingatlanokat.
Mind a Trump-, mind a Biden-kormányzat az „emberi jogokra” hivatkozott a több évtizedes gazdasági fojtogatás igazolására, amit Kuba helyettes ENSZ-nagykövete, Juri Gala logikátlannak minősített.
„Ha az Egyesült Államok kormánya valóban törődne a kubai nép jólétével, emberi jogaival és önrendelkezési jogával, akkor feloldhatná az embargót” – mondta, hozzátéve, hogy Washington feloldhatná a gazdasági korlátozásokat, amelyek jelenleg elfojtják a gazdasági lehetőségeket a leendő kapitalisták számára.
Ehelyett, érvelt Rodriguez, az USA a Big Tech és a média fegyverét használja fel „a Kuba elleni dezinformációs és lejárató kampányban … a mi gyermekeinket, fiataljainkat és művészeinket használja fel e politikai és médiabombázás célpontjaiként”.
Washington tavaly további szankciókat vezetett be Kubával szemben, elítélve a rendőrség válaszlépéseit az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatt kirobbant tiltakozásokra, amelyek az élelmiszer- és gyógyszerhiány miatti felháborodással kezdődtek, majd – Havanna szerint az USA segítségével – erőszakos kormányellenes tüntetésekké alakultak át.
