Ukrajna ellentámadása nem a tervezett ütemterv szerint halad – ismerte el Kirillo Budanov, a fő hírszerzési igazgatóság vezetője az Ukrajinszka Pravda című napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.
A kémfőnök szerint az ukrán fegyveres erők nem egyszerűen le vannak maradva a menetrendtől, hanem teljesen „kiestek belőle”, miután több dolog nem ment olyan „simán”, mint azt Kijev remélte. Nem volt hajlandó megmagyarázni, hogy mit is jelent valójában a „kiesés a menetrendből”, kijelentve, hogy mindenki „vonja le a saját következtetését”.
Korábban Budanov februárban ugyanennek az orgánumnak adott interjújában azt mondta, hogy Kijevnek minden esélye megvan arra, hogy még idén véget vessen a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktusnak. Most azonban elismerte, hogy a kép megváltozott. A konkrét okokat azonban nem részletezte, mondván, hogy „a magyarázatok többsége államtitok”.
Budanov különben azt is elmondta az Ukrajinszkaja Pravdának, hogy az ukrán hadsereg folyamatos fegyver- és egyéb segélyszállítmányt potenciálisan akadályozhatja egy elhúzódó közel-keleti konfliktus, utalva az Izrael és a Hamász harcosai közötti közelmúltbeli gázai eszkalációra.
„Ha ez a konfliktus időben néhány hétre korlátozódik, akkor elvileg nincs miért aggódni” – mondta Budanov. „Ha azonban a helyzet elhúzódik, akkor teljesen világos, hogy lesznek bizonyos problémák azzal, hogy nemcsak Ukrajnának kell majd fegyvereket és lőszert szállítani” – tette hozzá a kémfőnök, megjegyezve, hogy a világ „elég gyorsan közeledik a globális háborúhoz”.
A nyár elején indított ukrán ellentámadással kapcsolatos problémákat, amelyet Kijev számára fordulópontként ünnepeltek, korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte. A múlt hónapban bejelentette, hogy a hadművelet az orosz légi fölény miatt lelassult, és Kijev nyugati támogatóit hibáztatta, amiért nem látták el az ukrán erőket a szükséges fegyverekkel.
Ajánló
Nyugati katonai tisztviselők azt is kijelentették, hogy az orosz védelem a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. Tony Radakin, a brit védelmi vezérkar főnöke a múlt hónapban elismerte, hogy az orosz-ukrán konfliktus „még egy ideig” elhúzódhat, és hogy a nyugati várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy a kijevi erők mit tudnak elérni a közeljövőben, „módosítani kell”.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten bejelentette, hogy az ukrán hadsereg akár 90 ezer katonát is elveszített azóta, hogy júniusban megindította ellentámadását. Miközben nem sikerült jelentős előrehaladást elérnie, Kijev az elnök szerint közel 1900 páncélozott járművet és mintegy 557 harckocsit veszített.
