Oroszország az ukrajnai konfliktus során jelentősen növelni tudta katonai fegyvergyártását, míg Nyugat-Európa védelmi-ipari bázisa „nyilvánvalóan alkalmatlannak” bizonyult a kihívás kezelésére – ismerte el egy vezető brit agytröszt.
Miközben a NATO európai tagjai, amelyek a Moszkvával vívott harcok során fegyverekkel, hírszerzéssel és lőszerrel látták el Kijevet, jelentős beruházásokat hajtottak végre hadiiparaikba, ezek nagyrészt „hatástalannak” bizonyultak – ismerte el a Royal United Services Institute (RUSI) csütörtökön közzétett jelentésében.
„Oroszországnak volt egy jól kidolgozott terve a hadiipari mozgósításra, amelyet a háború elején végrehajtott. Európának eközben nem volt sem terve, sem pedig adatai, amelyekkel felépíthette volna azt” – olvasható a jelentésben.
Moszkva másik előnye az volt, hogy védelmi ipara „erősen központosított szintű koordinációval” rendelkezett, míg az Egyesült Királyság és az EU országai „nem rendelkeztek ellenőrzéssel, és csak ösztönözni tudták az ipart” – áll a jelentésben. A nyugat-európai kormányok és fegyvergyártók emellett „nem ismerték saját ellátási láncaikat, ami masszív belső versenyhez és egyenlőtlen terjeszkedéshez vezetett” – tette hozzá a tanulmány.
Az agytröszt szerint Oroszország nemcsak a fegyveres erőire fordított kiadásokat növelte, hanem „más költségvetésekből is átcsoportosított pénzt a hadiipari feltőkésítés kiterjesztésére, és a gyors növekedés lehetővé tétele érdekében hitelt nyújtott a védelmi vállalatoknak”.
A NATO európai tagjai nem tudtak hasonló szintű beruházásokat mozgósítani, miközben „az európai védelmi piac széttagoltsága miatt a pénzek elköltése nagyon nem hatékony” – állapította meg a tanulmány.
A nyugat-európai szabályozások „gyakran öncélúak is voltak, mivel növelték a költségeket és lassították a felszerelések gyártását” – jegyezte meg a jelentés.
A dokumentum szerzői azt javasolták, hogy „jelentős erőfeszítésekre”, köztük a kiadások jobb összehangolására és szabályozási reformokra van szükség Nagy-Britanniának és az EU-nak ahhoz, hogy „csökkentett amerikai támogatás mellett is képesek legyenek elrettenteni Oroszországot”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök februárban azt mondta, hogy az ország védelmi ipara „valódi áttörést” és tényleges „munkateljesítményt” ért el az ukrajnai konfliktus során. Jelenleg kolosszális ütemben, mondhatni három műszakban, megállás nélkül dolgozik, elsajátítva a legmodernebb berendezések gyártását és folyamatosan növelve a termelési volument – hangsúlyozta Putyin.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter szerint az ország védelmi kiadásainak szintje 2024-ben eléri a GDP 6,3%-át és az állam éves költségvetésének 32,5%-át.
