Nincs jele annak, hogy Kijev támogatói az Egyesült Államokban és az EU-ban fokoznák a fegyverszállításokat Ukrajnába válaszul a részleges oroszországi mozgósításra – jelentette a Bloomberg.
Kijevi tisztviselők szerint több rakéta-sorozatvető rendszerre és harckocsira van szükségük, hogy ellenálljanak az általuk „eszkalációnak” nevezett oroszországi lépéseknek, utalva arra, hogy Moszkva mintegy 300 000 tartalékost hívott be, hogy megerősítse erőit Ukrajnában.
Egy meg nem nevezett magas rangú európai tisztviselő azonban azt mondta az ügynökségnek, hogy „nem valószínű”, hogy drámaian megnövekedne a Kijevbe irányuló fegyverszállítás, vagy hogy a Nyugat új tabukat döntene a küldendő fegyvertípusok tekintetében.
Ennek oka, hogy az Egyesült Államok óvakodik attól, hogy a fejlettebb fegyverek szállításával közvetlen konfliktust provokáljon Oroszországgal, az EU saját kulcsfontosságú fegyverkészletei pedig mostanra kifogyóban vannak – magyarázta.
Négy tisztviselő a Bloombergnek elmondta, hogy nem látják jelét annak, hogy az európai kormányok felkészülnének arra, hogy újabb fegyverletételeket biztosítsanak Ukrajnának.
Kiemelték a német gyártmányú Leopard harckocsikat, mint „különös vitás kérdést”. Ezeket több NATO-tagállam, köztük Spanyolország, Hollandia, Norvégia és Görögország is használja, de az egyes országoknak engedélyt kell kérniük Berlintől ahhoz, hogy Kijevnek szállíthassák őket.
Egy forrás szerint azonban az említett nemzetek egyike sem nyújtott be még ilyen kérelmet a német hatóságokhoz.
Olaszországban a pénzhiány miatt Ukrajna máris hátrébb szorult a kormány prioritásainak listáján, és a fegyverek áramlása július óta alábbhagyott – mondta egy tisztviselő.
A Bloomberg azonban így is „lenyűgözőnek” nevezte a Kijevnek nyújtott nyugati halálos segélyt, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok a konfliktus február végi kezdete óta 15,1 milliárd dollárt költött fegyverekre Ukrajna számára, Németország pedig 734 millió euró (711 millió dollár) értékben adott hozzá fegyvereket.
Moszkva régóta bírálja a fegyverszállításokat, azzal érvelve, hogy azok csak meghosszabbítják a konfliktust, és növelik az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
Vlagyimir Putyin elnök a részleges mozgósítás bejelentésekor azt mondta, hogy Oroszország „a teljes nyugati katonai gépezettel” került szembe Ukrajnában. Szergej Lavrov külügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy „az Egyesült Államok valójában azon a határon tántorog, hogy a konfliktus részesévé váljon” a Kijevnek nyújtott példátlan segítsége miatt.
