Az Egyesült Királyság vezette, Ukrajnának szánt nemzetközi katonai segélyalapot bírálatok érték, amiért nem osztja ki gyorsan a felajánlott forrásokat. Az alapon keresztül katonai segélyszerződéseket elnyerni próbáló pályázók csalódottak amiatt, hogy a brit védelmi minisztérium milyen lassan vizsgálja felül a pályázataikat – jelentette hétfőn a Guardian című lap.
A Nagy-Britannia, Norvégia, Hollandia, Svédország, Dánia, Izland és Litvánia által az alapnak felajánlott 520 millió fontból (624 millió dollár) eddig csak 200 millió fontot (240 millió dollár) osztottak ki – jelentette a lap.
Egyes résztvevők most attól tartanak, hogy a késedelmek miatt a fegyverek egy része nyárig nem jut el az ukrán frontvonalra.
Az alapot eredetileg augusztusban indították el, mint „rugalmas, alacsony bürokráciájú alapot”, amely felszerelést, kiképzést és pénzt biztosítana az ukrán fegyveres erők számára. A projekt felügyeletével megbízott brit védelmi minisztérium azonban elismerte, hogy a szerződések odaítélése „elkerülhetetlenül időbe telt”.
A Guardian szerint több mint 1500 beszállítóról tudni lehet, hogy ajánlatot nyújtottak be, összesen több mint 27 milliárd font értékben. Néhány ajánlattevő azonban azt állítja, hogy az ajánlatok száma túlterhelte az alap titkárságát, amely az egyik beszállító szerint mindössze két emberből áll.
A brit védelmi minisztérium egyik forrása a Guardiannek nyilatkozva ragaszkodott ahhoz, hogy egy nagyobb csapat dolgozik az ajánlatok felülvizsgálatán, de elismerte, hogy a nagy érdeklődés „bonyolító tényező”.
A minisztériumi forrás ugyanakkor kitartott amellett, hogy az alapot sosem szánták hagyományos versenyeztetési eljárásnak, és hogy a védelmi minisztérium biztosítani akarta, hogy azt megfelelően kezeljék, és olyan módon segítsék Ukrajnát.
Ajánló
„Az első forduló sikerének biztosítása azt jelentette, hogy finomítottuk az alapból lehetséges beszerzéseket. Ez elkerülhetetlenül időbe telt” – mondta a forrás.
Eközben az Egyesült Királyság a hírek szerint a Moszkvával való tárgyalások irányába terelte Ukrajnát, még fejlettebb nyugati fegyvereket ígérve a kijevi erők számára, valamint a NATO biztonsági garanciáit. A Wall Street Journal szerint a brit javaslatot támogatta Franciaország és Németország is, amelyek máris azt tanácsolták Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy hozzon „nehéz döntéseket”.
Moszkva többször sürgette a Nyugatot, hogy hagyjon fel Ukrajna felfegyverzésével, azzal érvelve, hogy az csak a konfliktus elhúzódását szolgálja, és még több vérontáshoz vezet. Oroszország azt is felvetette, hogy a Nyugat Kijevnek nyújtott növekvő katonai támogatása az Egyesült Államokat és NATO-partnereit a konfliktus résztvevőivé teszi.
