Washington nem érdekelt abban, hogy hidegháborút indítson Kínával – nyugtatta meg a hallgatóságot Joe Biden amerikai elnök csütörtöki beszédében, amelyben azt is elmondta, hogy a léggömb incidensről is tárgyalni kíván kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel.
Az amerikai légierő által a hónap elején lelőtt kínai léggömb „aláhúzza a nyílt kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát” az amerikai és a kínai diplomaták és katonai tisztviselők között – mondta az előre megírt beszédében Biden.
„Nem törekszünk új hidegháborúra” – mondta az amerikai vezető, miközben utalt a Washington és Peking közötti feszültségek közelmúltbeli kiéleződésére az incidens következtében.
Az eredeti hidegháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti geopolitikai szembenállás volt, amely nem sokkal a második világháború vége után kezdődött és a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig tartott.
A két szuperhatalom elkerülte a nyílt katonai összecsapást, de aktívan dolgoztak egymás aláásásásán azáltal, hogy regionális konfliktusokban ellentétes oldalakat támogattak, valamint kémkedéssel, gazdasági korlátozásokkal, propagandával és más eszközökkel. Az időszakot az úgynevezett fegyverkezési verseny, valamint a Washington és Moszkva közötti technológiai verseny jellemezte az űrben és más ágazatokban is.
„Várom, hogy beszéljek Hszi elnökkel, remélem, hogy a végére járunk ennek, de nem kérek bocsánatot azért, hogy leszedtem azt a léggömböt” – mondta Biden.
Azt nem pontosította, hogy pontosan mikor lesz a kínai vezetővel való beszélgetés.
Az amerikai elnök beszéde után az NBC Newsnak nyilatkozva tovább kommentálta az ügyet:
„Azt hiszem, az utolsó dolog, amit Hszi akar, hogy alapvetően megtépázza a kapcsolatot az Egyesült Államokkal és velem”.
Az amerikai fél ragaszkodik ahhoz, hogy a léggömb, amelyet február 4-én lőttek le az Egyesült Államok területe felett, kémeszköz volt. Kína cáfolta ezeket az állításokat, azt állítva, hogy egy civil járműről van szó, amelyet az erős szél sodort le a pályáról.
A léggömb incidens miatt Antony Blinken amerikai külügyminiszter kínai látogatását elhalasztották, Washington pedig szankciókat vezetett be több, az ország léggömbprogramjában részt vevő kínai cég és kutatóintézet ellen.
Az amerikai szenátus szerdán egyhangúlag elfogadott két határozatot, amelyekben elítélték Peking állítólagos magatartását. Csütörtökön a kínai Országos Népi Kongresszus reagált a lépésre, azzal vádolva az amerikai törvényhozókat, hogy „szándékosan eltúlozzák a „kínai fenyegetést””.
Az amerikai szenátorok „kihasználták az ügyet, és szították a lángokat, teljes mértékben leleplezve baljós szándékukat, hogy szembeforduljanak Kínával és megfékezzék Kínát” – mutatott rá a kínai törvényhozás közleménye.
