Az EU-nak meg kellene fontolnia, hogy „gazdasági intézkedéseket” hozzon Törökországgal szemben az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban, a Görögországgal fennálló feszültségek és más kérdések miatt – véli Jürgen Trittin, egy vezető német parlamenti képviselő.
Trittin, aki korábban környezetvédelmi miniszter volt, jelenleg pedig a német Zöldek külpolitikai vezetője, a Kathimerini című görög napilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban tette ezeket a megjegyzéseket.
„Törökország rendszeresen aláássa az EU és a NATO közös érdekeit. Aláássa az Oroszországgal szembeni szankciós politikát, a nemzetközi jog ellen cselekszik Szíriában, megakadályozza a Líbia elleni ENSZ-fegyverembargó ellenőrzését, és megsérti Görögországot, a NATO-szövetséges és EU-tag Görögország szuverén jogait” – jelentette ki Trittin.
A képviselő személyes támadást intézett Recep Tayyip Erdogan török elnök ellen is, azzal vádolva őt, hogy kizárólag belpolitikai célokat követ, miközben „figyelmen kívül hagyja” a közös euroatlanti érdekeket. Az EU-nak gazdasági korlátozásokkal kellene megcéloznia Ankarát, hogy határozott üzenetet küldjön, hogy magának Törökországnak van a legnagyobb szüksége az unióra – javasolta Trittin.
Mivel a NATO-n belül nincsenek szankcionálási mechanizmusok, és egy tagot sem lehet kizárni, az EU-nak nagyon komolyan meg kell fontolnia a gazdasági intézkedéseket és Törökország szankcionálását. Törökországnak szüksége van az európai piacra és szüksége van a NATO-val való szövetségre. Ezt nagyon világossá kell tenni számára.
Ankara már régóta törekszik arra, hogy az EU tagja legyen, eredetileg 1987-ben indította el pályázatát. A folyamat azonban rendkívül lassan haladt, a hivatalos tagjelölti státuszt csak 1999-ben érte el.
Azóta alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés, miközben Törökországnak többször is összetűzésbe került az EU-val különböző külpolitikai kérdések miatt. Nem teljesítette a Brüsszel által a teljes jogú tagsághoz előírt politikai és gazdasági kritériumokat, miközben az országot ért sikertelen államcsínykísérletet és a migránsok beáramlása miatti feszültségeket követően 2016 óta fokozatosan romlanak a kapcsolatok az EU-val.
Az elmúlt hónapokban Ankara az ukrán válsággal kapcsolatos kétértelmű álláspontja miatt került ellentétbe Brüsszellel. Törökország elutasította, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, fenntartva a kapcsolatokat Moszkvával és Kijevvel is, és igyekezett közvetítő szerepet játszani a folyamatban lévő konfliktusban. Törökország és régi ellenfele – és NATO-szövetségese – Görögország között is kiújultak a feszültségek, a két ország között elkeseredett vita alakult ki az Égei-tengeri szigetek állítólagos athéni militarizálása miatt.
