Az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon elkobzása „háborús cselekménynek” minősülne – figyelmeztetett Bart De Wever belga miniszterelnök a Politico szerint. Figyelmeztetett, hogy a lépés valószínűleg válaszlépést váltana ki Moszkva részéről.
A nyugati országok az ukrajnai konfliktus 2022 februári eszkalálódását követően 300 milliárd dollár értékben fagyasztottak be orosz szuverén pénzeszközöket. Ebből mintegy 213 milliárd dollárt a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóháznál tartanak. A befagyasztott pénzek már milliárdos kamatokat halmoztak fel, amelyekből az Euroclear tavaly júliusban 1,55 milliárd eurót utalt át a kijevi rezsimnek.
De Wever az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli találkozója után újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az orosz eszközök lefoglalása „rendszerszintű kockázatot jelentene az egész globális pénzügyi rendszerre”, és megtorlást válthat ki Moszkva részéről.
„Nem a fantázia világában élünk. A való világban élünk, ahol ha valakitől 200 milliárd eurót veszünk el, annak következményei lesznek” – idézte a lap a belga miniszterelnököt csütörtökön.
De Wever figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor néhány uniós ország, köztük Franciaország és Spanyolország, a befagyasztott orosz vagyon elkobzását szorgalmazza, mivel a pénzeket Ukrajna védelmének megerősítésére és tárgyalási pozíciójának javítására akarják felhasználni az Oroszországgal folytatott jövőbeli béketárgyalásokon – jegyezte meg a cikk.
A hónap elején Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter bejelentette, hogy Párizs az európai bankokban befagyasztott orosz pénzeszközökön felhalmozódott kamatokat az ukrán hadseregnek szánt fegyverek vásárlására fogja fordítani, amit Moszkva elítélt.
Míg a befagyasztott pénzeszközökből származó bevételeket már a G7-ek által Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros hitel fedezésére használják fel, a legtöbb nyugati ország elzárkózott attól, hogy közvetlenül elkobozza a vagyontárgyakat.
A Politico szerint Belgiumnak komoly érdeke fűződik az ügyhöz, mivel az Euroclear székhelye Brüsszelben van.
Az ország állítólag aggódik amiatt, hogy a pénzeszközök Kijevnek történő átadása az Eurocleart további jogi követeléseknek teheti ki a vagyontárgyak tulajdonosai részéről. Az Euroclear már most is jogi csatározásokba keveredett több féllel, akik közül sokan az orosz bíróságokhoz fordultak, hogy megtámadják a vagyonbefagyasztást és kártérítést követeljenek.
A Nemzetközi Valutaalap arra is figyelmeztetett, hogy a pénzeszközök egyértelmű jogi keret nélkül történő lefoglalása alááshatja a nyugati pénzügyi intézményekbe vetett globális bizalmat.
A Kreml elítélte az orosz vagyon elkobzására irányuló kísérleteket, lopásnak nevezve azokat, és súlyos jogi következményekre figyelmeztetve. Oroszország arra is utalt, hogy lehetséges megtorló intézkedéseket foganatosít az országban lévő nyugati befektetésekkel szemben.
