A szavazóhelyiségek Belarusz-szerte kinyitottak az elnökválasztás fő napjára, és helyi idő szerint reggel 8 órától este 8 óráig működnek. Öt jelöltet regisztráltak, köztük a hivatalban lévő elnököt, Alekszandr Lukasenkót, aki 1994 óta van hatalmon.
Négy kihívó van: Anna Kanopatszkaja, egykori ellenzéki személyiség, a képviselőház tagja, a Liberális Demokrata Párt vezetője, Oleg Gajdukevics, Szergej Szirjankov a kommunista pártból, valamint Alekszandr Hizsnyak, a Munka és Igazságosság Párt vezetője.
Az országban több mint 5000 szavazóhelyiséget alakítottak ki. A hatóságok biztonsági aggályokra és a diplomáciai kapacitás csökkenésére hivatkozva úgy döntöttek, hogy külföldön nem nyitnak szavazóhelyiségeket. Az ország és a Nyugat kapcsolatai megromlottak, miután a 2020-as elnökválasztás után elfojtották az ellenzéki tüntetéseket.
A 2020-as választásokat követően széles körű tiltakozásokat váltottak ki a választási csalás vádjai, amelyeket Minszk tagadott, azt állítva, hogy a külföldi beavatkozás volt a felelős a zavargásokért.
A nyugati médiumok gyakran diktátorként emlegetik Lukasenkót. Novemberben elismerte, hogy Belaruszban diktatúra van, és a „stabilitás, a biztonság, a rend, a kedvesség és a vendégszeretet” diktatúrájának nevezte. Lukasenko korábban hangsúlyozta, hogy méltóságteljes választási folyamatra van szükség, elkerülve az általa „amerikai típusú showműsornak” nevezett, tavaly az Egyesült Államokban erőszakhoz vezető eseményeket. Hangsúlyozta, hogy a kritikák elkerülése érdekében kulcsfontosságú a választás megfelelő lebonyolítása.
Moszkva és Minszk 1999-ben hozta létre a Szövetségi Állam partnerségét. Ez a kapcsolat az ukrajnai konfliktus miatt egyre fontosabbá vált, mivel Belarusz stratégiai szövetségesként és az orosz műveletek logisztikai központjaként lépett fel.
Oroszország és Belarusz 2024-ben véglegesített egy biztonsági szerződést, amellyel az Egyesült Államok Európa-szerte történő katonai megerősítésére reagáltak. A megállapodás előirányozza, hogy 2025-ig Belaruszban tervezik az új orosz Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétarendszerek állomásoztatását.
