Jelenleg nincs ellensége és lépésinek csak az „elrettentetés” a célja – hangoztatja a NATO.
A NATO legutóbbi varsói csúcstalálkozóján döntés született arról, hogy előretolt rotációs jelenléttel négy zászlóalj, összesen 4000 katonát helyeznek el a balti államokban és Lengyelországban.
Moszkva határozottan bírálta a katonai szövetség döntését, azonban az nem sérti a 1997-es NATO-Oroszország megállapodást, mely értelmében a NATO nem telepít állandó katonai támaszpontokat az új tagállamokba.
[su_heading size=”21″]Élesített rakétapajzs [/su_heading]
Idén májusban a NATO kelet-európai védelmi struktúrája az amerikai rakétavédelmi rendszer (EPAA) romániai elemével egészült ki, és letették annak a lengyelországi bázisnak az alapkövét is, ahova 2018-ban a rakétapajzs következő elemét telepítik.
Lengyelország és Románia azért is tulajdonít stratégiai jelentőséget a Standard Missile 3 (SM3) robbanóanyag nélküli elfogórakétákkal felszerelt, főként az iráni ballisztikus rakéták ellen védő bázisoknak, mert ezek amerikai katonák állandó jelenlétével járnak együtt.
A szövetség magyarázata szerint az iráni nukleáris fenyegetés miatt létrehozott rakétapajzs szintén nem Oroszország ellen irányul.
Amerikai hadihajók a Fekete-tengeren
Az Egyesült Államok várhatóan folytatja Moszkva provokálását azzal, hogy hadihajókat küld Romániába és Bulgáriába.
Ma kezdődik a NATO-Oroszország Tanács
Az orosz külügyminisztérium részletes tájékoztatást vár a szövetség elhatározott terveiről a mai NATO-Oroszország Tanács ülésén. Moszkva közleményében kifejtette, hogy a NATO döntései a nem létező orosz „fenyegetésen” alapulnak.
Oroszország eddig nem jelentette be válaszlépéseket a varsói csúcson bejelentett döntésekkel kapcsolatban.
